Ismernek engem ebben a kávéházban. Amikor megérkezem a szőlőskertből, elém tesznek egy italt. A tisztelet jeléül mindig leveszem a napszemüvegem, amikor a tulajdonosnővel beszélek. Itt el tudok gondolkodni a rómaiakról, diadalaikról, és az apró tövisről, amelyet mi jelentünk. A tulajdonosok szintén száműzöttek, szétszóratott emberek, miként a vendégek, akik mintha mind sötét ruhát viselnének és arany fogukat villogtatnák a cigarettaszipkájuk mögött. ...