ó a nap szemükben fénylett
és a sivatag lélegzett
a kocsik a várost elhagyják
az erdôn át és még tovább
festett kocsisor reggel
poros út ôrzi sok nyomát
néha átkelnek a sötéten
néha vár otthon a nyár
lepusztultak az út peremén
mintha mindent tudnának…