Médanban, Párizstól 40 km-re észak-keletre 10 évi munka után újra kitárja kapuit Zola háza. Itt élt az író 1878-tól 1902-ben bekövetkezett haláláig. Az igazi hír azonban, hogy a házban lesz az első Dreyfus-múzeum is, mintegy összekapcsolva a két embernek az igazságért folytatott harcát.
Zola, akinek olyan ma is érvényes erejű könyveket köszönhetünk az emberi lélekről és társadalomról, mint a Nana, az Állat az emberben, a Tisztes úriház, a Patkányfogó vagy a Germinal, 1898. január 13-án jelentette meg a L’Aurore című lapban „J’accuse” (Vádolom) című cikkét, amely címében is fogalommá vált. Ebben az író azzal vádolta Félix Faure köztársasági elnököt é kormányát, hogy igazságtalanul ítélt egy egy ártatlan embert. A cikk miatt Zolát rágalmazás címén elítélték, és emiatt egy időre Londonba kellett emigrálnia – idézi fel a Repubblica.
A leendő múzeumban helyet kapnak mindazok a kéziratok, könyvek, filmek, amelyek rekonstruálják az esetet. Alfred Dreyfus kapitányt 1894-ben vádolták meg azzal, hogy titkos katonai információkat szolgáltatott ki egy német tisztnek. Letartóztatták és életfogytiglanra ítélték, majd a francia Guyana-i Ördögsziget büntetőtelepére deportálták. A vádaknak erős antiszemita háttere is volt, a per hatására Franciaországban több városban is pogromok zajlottak, és voltak olyan lapok, amelyek közreműködtek a Dreyfus elleni hamis bizonyítékok gyártásában. Az eset valósággal kettéosztotta a francia közvéleményt a Dreyfus ártatlanságában, illetve bűnösségében hívőkre.
Alfred Dreyfus perét 1899-ben a rennes-i katonai bíróság újratárgyalta, de nem mentette fel, hanem enyhítő körülményekre hivatkozva tíz év börtönre mérsékelte büntetését. 1899. szeptember 19-én kegyelmet kapott Émile Loubet köztársasági elnöktől, és elhagyta a börtönt. Rehabilitációja azonban 1906-ban történt meg, amikor visszakapta rangját, sőt őrnaggyá léptették elé és megkapta a Becsületrendet is. Még harcolt az első világháborúban is. Alfred Dreyfus 1935-ben hunyt el 75 éves korában.
„A történet örökre megmarad a kollektív emlékezetben és tanulság minden demokrata számára – mondta Louis Gaurier, a leendő múzeum igazgatója.
A házat Zola 1878-ban vásárolta meg a Patkányfogó honoráriumából. A házban azok a bútorok állnak, amelyeket ő választott és saját készítésű fotói díszítik a falakat. A látogató időutazást tehet egy olyan házban, amelyben megfordult Paul Cézanne, Éduard Manet, Camille Pissarro, az írótársak közül a Goncourt-fivérek, Alphonse Daudet.
Nemrég előkerült az író kézirata a Dreyfus-ügyről, amelyet egy párizsi antikvárium árverez el szeptember 18-20-án a Grand Palais-ban. Egy 1898-ban írt öt oldalas kéziratról van szó, amelyet hat hónappal a „J’accuse” után írt. A címe „Pour la lumiére” (A világosságért), és Zola szintén a L’Aurore-nak szánta.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Measurer 2020.09.25. 07:23:00
Vagy Neuman-Fürst bárónő Dreyfusnak írt levele?
www.collections.musee-bretagne.fr/ark:/83011/FLMjo152429