GNL911

1.

A zenekar éppen szünetet tartott az új lemez felvételei között, mert nem tudtak megbirkózni egy néhány éve alkotás közben meggyilkolt festő emlékével. Az együttes  énekese, akit az új felvételeken inkább csak szövegíróként alkalmaztak, a szünetet kihasználva, felment a régi, gangos bérház felső emeletére, ahol a feltételezett gyilkosok laktak, és ahol neki is valamikor volt egy kis szoba-konyhás lakása. Bekopogott a szomszédasszonyhoz, akivel gyerekkoruk óta szerelmesek voltak egymásba, és azóta is minden találkozásukat egy hosszú csókkal pecsételték meg, akkor is, ha előzőleg évekkel korábban látták egymást. Az ezúttal is elmaradhatatlan rituálét követően az énekes benyitott a gyilkosok otthonába, ahol a feltételezett tettesek vérbe fagyva, szitává lőve hevertek. Mellettük két afrikai katona állt 60-as évekbeli NDK-s géppisztolyokkal, amelyet a nemzetközi szolidaritási alap juttatott nekik. Az énekes azonnal riasztotta zenésztársait, akik lefotózták a jelenetet, mint lemezük leendő címlapját, majd a történet lezárását zenébe oltották. Mire vége lett a darabnak, megérkezett a rendőrség is, felpakolták a holttesteket és minden további vizsgálódás nélkül távoztak. A két afrikai katona azonban fegyvert szegezett az énekesre és szerelmére, majd a pincébe vezették őket….

2.

G.-t felhívta egyik régi kedves, bár kissé link kollégája, hogy most megcsinálhatja élete üzletét, ő már benne van, és szívesen beajánlja. G. gyanakodott, hogy valami hálózat-építős dolog, de barátja garantálta, hogy nem az. Valóban nem az volt, alig tíz tagja volt a csapatnak, kapcsolataik azonban egészen a Távol-Keletig terjedtek. G.-nek az volt a feladata, hogy útleveleket szerezzen bizonytalan státuszú embereknek, valódi vagy vélt személyazonossággal, és ezeket kellett szétosztania. Amikor azonban kiderült, hogy ezeket az embereket rabszolga-kereskedőknek adják el, mindent megtett azért, hogy a leendő áldozatok megmeneküljenek. Sajnos azonban a nagyfőnök rájött, és halálosan megfenyegette őt. Barátja közbenjárására azonban még kapott egy esélyt. Egészen Hongkongig kellett volna lehajóznia egyedül egy motorcsónakon, ami azonban már a Dunán bedöglött. G. ekkor lopott egy nagy motort, amit nem tudott vezetni, és megpróbált egérutat nyerni abban a palotában, amelynek minden zugát ismerte, hiszen évtizedeken keresztül járt ide koncertre. Nem tudta azonban, hogy éppen a nagyfőnök vette meg az épületet, és itt volt a főhadiszállása. G. próbálta kimagyarázni a helyzetet, még azt is előhozta, hogy gyerekkorában sokat gúnyolták az ügyetlensége miatt, de látta, hogy nincs menekvés. Akkor vette észre, hogy a ruhájába valaki egy pisztolyt rejtett, ráadásul a bal zsebébe, mintha tudta volna, hogy G. balkezes...