Július 31-én lenne 100 éves az olaszok egyik nagy 20. századi írója, Primo Levi, akinek sokoldalú munkásságában békés összhangban élt a vegyészet az irodalommal, sőt, mondhatnánk, meg is ihlette őt.
1937-ben, mielőtt íróvá vált volna, Levi beiratkozott a torinói egyetem természettudományi karára, vegyészet szakra. 1938-ban a fasiszta faji törvények eltiltották a zsidókat az egyetemi felvételtől. Levi mégis befejezhette tanulmányait, mert korábban vették fel.
A vegyészet mentette meg az életét. Auschwitz-ban 1944 telén a meleg laboratóriumban dolgozhatott, és életre szóló muníciót szerzett írói pályájához. Ezeket a hónapokat írta meg az 1975-ben megjelent Periódusos rendszer című könyvében, miközben egy torinói laboratóriumban kísérletezett.
Műveiben és cikkeiben legalább annyit foglalkozott a vegyészettel, mint a lágerrel. Az 1978-ban megjelent Csillagkulcs című könyve a munkát választotta témájául és számos vegyészettel kapcsolatos történet van benne. Valaki kiszámolta, hogy prózai írásaiban és verseiben 58 kémiai elem és 377 vegyészeti idézet szerepel.
Levit a vegyészetben a kutatás is vonzotta, ugyanaz az oknyomozó jelleg, amelyet műveiben is alkalmazott. A vegyészetet az alkimistákhoz hasonlóan valami titokzatos aurával vonta be. A vegyészetet az anyag létrehozása és átalakítása tudományaként mutatta be.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
