Te, ki felemeltél
oda,
hol sem köd, sem felhő
a Szerelmen nem vesz erőt,
hol az
innen és túl
nem mér többé
távolságot és időt
hol árnyékunk is
csupa ragyogás
hol álom és ébrenlét
egy-lényű vágyakozás
maradj velem,
míg lesz a Földön két sejt
kik életre kelnek
és oszthatatlanul
egymásé lesznek
(2019. 05. 21 – 22)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.