Tudom, Hérakleitosz folyóról beszélt, de hát a hangok halmazállapota sem szilárd, hanem folyékony és légnemű. Éppen ezért nagyon találó a Djabe új kiadványának, a CD-t és DVD-t is tartalmazó It Is Never The Same Twice-nak a címe.
Ha valaki sokat hallgatja az együttes stúdió- és élő felvételeit, valamint sokat jár a koncertjeikre, mint én, az eskü alatt tanúsíthatja, hogy nincs az a darab, amit kétszer ugyanúgy játszanának le, még a legrégibbeket sem, amelyeket álmukból felkeltve is tudnának – rutinból is. Csakhogy épp ez utóbbit kerülik következetesen.
Égerházi Attila, Barabás Tamás és társaik 2018-ban is folytatják azt a hagyományt, hogy a zenekar minden egyes fontos állomását hang- és/vagy képhordozón is rögzítik. 2017 nyara is ilyen volt a Djabe számára. Már egy éve túl voltak a tagcseréken, „update”-elték dimenzióikat, lezajlott a szardíniai session, és az ottani csapattal – Égerházi, Barabás, Koós-Hutás Áron, Gulli Briem és Steve Hackett – kiegészítve Nagy Jánossal, turnéra indultak. Ennek két állomásának lenyomatát tartja a kezében a rajongó: a CD anyagát vették fel június 8-án, míg a DVD-t a már szinte hazai pályának számító Budapest Jazz Clubban június 3-án. Tudomásom szerint itt még nem vettek fel filmanyagot, ha tévedtem, Attila úgyis kijavít (kösz előre is!). Egy kis önzés: örültem volna, ha az egy nappal későbbi koncertből lesz DVD, amit a losonci zsinagógában vettek fel, amin én is ott voltam, de ismerve őket, ami késik, nem múlik…
A 2 órás koncertfilm számos csemegét kínál. A Lava Lamp a Forward megjelenése óta a kedvenceim közé tartozik, de a korábbi „pusztító” érzésre legfeljebb Attila gitárszólója emlékeztet, inkább a láva megtermékenyítő hatása jön ki, főleg Jancsa zongorája révén. Steve megjelenését a The Steppes-szel Áron olyan mágikus trombitával vezeti be, mintha őseink szellemét akarná felidézni. Ök ketten amúgy is nagyon érzik egymást, tetten érhető ez az In A Quiet Earth kettőseiben, amelyet a Pain Forest többszólamú jókedvű dobolása-ütőzése vezet be. Remekül működik a hangulati hullámvasút: az Awakening City lírai kiteljesedését a Last Train To Istambul balkáni zűrzavarba torkolló hangjai váltják fel, majd ismét a billentyűs hirdeti az igét a 4000 többsebességes spiritualitásában. Hackett-é a felvétel középső bő 20 perce a menetrendszerű akusztikus szettől, amelyben a kamera a fotózó-filmező közönségre koncentrál, a Please Don’t Touch-ig, amelyből aztán kifejlődik az angklungozás, de például az Ace of Wands-ból gyakorlatilag Djabe-darab lesz, amelyben a szerző csak szekundál, és ismét megerősítem: a megunhatatlan Firth of Fifth-et sosem játszotta olyan tökéletesen a Genesis, mint ahogyan a Djabe teszi évek óta különböző változatokban.
A végig pontos és lelkes Gulli Briem is előre jön dobjai mögül a melankolikus Hang Drum Songgal, amelyet Attila fűszerez meditatív gitárral, az ősi Cloud Dance is felfedezésre vár, míg Tomi egészséges basszusnyűvése után jön egy negyedórás fergeteges Distant Dance (ma éjjel biztosan ennek a fő motívumával fogok elaludni), amelyben a két gitáros viszi a prímet, vadságban egymásra licitálva.
A miskolci bulit tartalmazó CD természetesen csak zenei alapanyagában nevezhető a DVD-program rövidített változatának. Amikor ezt felvételt betettem 2x50 W-os hi-fi tornyomba, valami véletlen folytán magasan hagytam a hangerőt. Ezt mostanában ritkán teszem, sajnos öregszik a fülem (is), ez a lemez azonban olyan tökéletes tisztasággal és dinamikával szólalt meg, hogy eszembe sem jutott lejjebb tekerni.
Az It Never The Same Twice ismét bizonyította a Djabe erejét és kimeríthetetlenségét. És biztos forrásból tudom, hogy ez a dupla korong, amely korlátozott példányszámban jelent meg, csupán az első meglepetés a zenekartól…
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
