Nyolcvan évvel ezelőtt halt meg Párizsban Georges Méliès, aki a mozi nem technikai – mert ez a jelző a Lumière-fivéreket illeti – hanem művészi értelemben volt feltalálója.
Bűvész is volt, aki nőket vágott ketté, aki eltüntette a szekrényből az embereket, aki csodálója volt a nagy illuzionista Robert Houdin-nek.
Méliès a párizsi Boulevard Saint-Martin 29-ben született 1861. december 8-án. Londonba gyűjtötte őt cipőgyártó édesapja, hogy ott tanulja meg a kereskedelem fortélyait és az angol nyelvet. Ő azonban itt fedezte fel az illuzionizmust, amely elbűvölte. Hazatérve maga is bűvész lett, a Galérie Vivienne sörözőiben és Grévin múzeumban lépett fel a Galérie Vivienne az egyik legszebb 19. századi passzázs volt, két lépésre a Palais-Royal-tól.
Ma már sajnos nem létezik, mert 1924-ben lerombolták Robert Houdin színházát a Boulevard des Italiens-en, amelyet Méliès 1888-ban vásárolta meg egy tucatnyi, Houdin által alkotott automata bábúval együtt. Itt rendezte meg legendás mágia-előadásait.
Csak a tábla emlékeztet a Boulevard des Capucines 14 falán a Grand Café indiai szalonjára, ahol 1895. december 28-án tartották a Lumiére-testvérek első nyilvános filmvetítését, amelynek Méliès teljesen a hatása alá került.
Montreuil-ben építette fel saját stúdióját, itt forgatta filmjei többségét. Hatalmas üvegház volt, elárasztotta a fény. Ma már csak egy nagy platánfa maradt meg belőle az udvarban. A stúdiót 1947-ben bontották le, de Méliès már korábban elhagyta, még az I. világháború előtt, mert tönkrement. Kétségbeesésében megsemmisítette munkáinak nagy részét, elégette filmjeit. (A megmaradt celluloidokból cipősarkak készültek). Ami megmaradt, az a Rue Bercy-i Cinémathéque őrzi.
Méliès magánéletéről Martin Scorsese mesél az Hugo Cabret című filmben. 1925-ben a megözvegyült mágus megkereste kedvenc színésznőjét, Jehanne D’Arcy-t, aki egy édességboltot vezetett a Montparnasse állomáson. Itt találkozott vele a Ciné-Journal igazgatója. 1931-ben megkapta a Becsületrendet. Utolsó éveit a mozibiztosító pihenő házában töltötte.
Méliès 1938 január 21-én halt meg és a Pére-La-Chaise-ben temették el. Sírján mellszobra áll, rajta az egyszerű felirat: „A mozi alapítója”. Sírkövén sokan hagynak mozijegyre írt üzenetet. A bronzszobor már oxidálódott, zöld színe a kézzel festett filmek árnyalataira emlékeztet, mintha a mágus a túlvilágról is küldene különleges effektusokat - amelynek szintje atyja volt.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.