Göbölyös N. László irodalmi alkotásai, esszéi, publicisztikai írásai

2018. január 24. 07:08 - Göbölyös N. László

Interjú Hitlerrel

84868918.jpg

„Adolf Hitler, a fasiszta” volt a címe az interjúnak, amelyet 1923. március 23-án készített Giulio De Benedetti olasz újságíró a La Gazzetta del Popolo számára. A 95 évvel ezelőtti cikkből most részleteket közölt a La Stampa.

Hitler nem volt könnyű meginterjúvolni – írta De Benedetti – nem azért, mert hallgatag lett volna, inkább azért, mert hívei nem akarták, távol akarták tartani tőle az újságírókat. Őt a véletlen segítette: Hitler megjelent a nácik lapja, a Völkische Beobachter müncheni szerkesztőségében, ahol éppen ő is tartózkodott. Rövid bemutatkozás, erős kézfogás, amely náci vezér részéről az erő fitogtatása volt, majd elkezdődött a beszélgetés.

„Hitler 3-4 órát is tud egyfolytában beszélni olyan hangon, mint a gépfegyver ropogása, ami lehet, hogy hatásos a müncheni sörözőkben a fanatikusokra, de így, hidegen, szemtől-szemben kevésbé az” – kommentálta De Benedetti, aki nem tudta legyőzni csalódottságát, és még azt is megállapítja, hogy „aligha lesz belőle veszélyes diktátor”.

„Hitler azzal kezdi, hogy kifejti nekem programját, amely nagy részben azonos az olasz fasisztákéval. De sajnálkozik, hogy Mussolini nem érezte meg amit ő azonnal megértette, hogy meg kell szabadulni a zsidó veszélytől, amely nemzetközi jellegű. Szerinte kevés olyan ember van, akinek ereiben ne folynak egy kis zsidó vér, még a VII. Edward néhai angol király, Viktória királynő házi orvosával való házasságtörésből született fia, II. Vilmos német császár, sőt, maga a pápa (XI.Pius – GNL) sem mentes ettől. Meg kell menteni az emberi fajt ettől a rettenetes méregtől!”

El tudná magyarázni, hogy mi a pártjának azonnali programja? – tette fel a kérdést De Benedetti.

„Kérlelhetetlen harc a szocialisták és a zsidók ellen. Minden internacionalista eszme kipusztítása. A munkástömegek bevonása a mozgalmunkba. A monarchia és a köztársaság koncepciója számunkra közömbös, mint ahogy nem kötődik semmilyen valláshoz sem. Azt akarjuk, hogy az államhatalmat egy tisztességes és tehetséges kisebbségre bízzák. Ön el tudja, képzelni, hogy én, mint diktátor (ekkor feláll és kezét a mellére teszi), amikor a kezemben lesz az állam irányítása, hagyom, hogy a parlament és az úgynevezett népképviselet dirigáljanak? Kormányozni fogok az ihlet szerint, amit a lelkiismeretem ad” – felelte Hitler.

Nem gondolja, hogy a németség számára ilyen súlyos helyzetben, amikor csak nehezen sikerült nemzeti összefogást teremteni Franciaországgal szemben, ez veszélyes lenne és polgárháborúhoz vezetne? – kérdezte az olasz újságíró.

„Haladunk előre egyenesen az utunkon. Meg vagyunk győződve arról, hogy a német nép nem szabadul fel, amíg nem semmisül meg a szocialista és a zsidó eszme. Hogyan lehetne felépíteni egy épületet az alapok lerakása nélkül?”

De Benedetti ezután arra emlékeztette a náci vezért, hogy bár párhuzamot állít fel a német nemzeti-szocialista mozgalom és az olasz fasiszta mozgalom között, a két ország helyzete nem azonos a háború különböző kimenetele szempontjából. Nem gondolja, hogy emberek százai nem rohannak majd megöletni magukat tudván, hogy hiába halnak meg azért, hogy vérüket adják egy távolabbi felszabadulásért? Az olasz riporter szerint túl könnyű feladat egy felfegyverzett pártnak München utcáin parádézni, háborút követelni Franciaország ellen, közben megelégedni azzal, hogy a rendőrség védelme alatt szocialistákat, zsidókat verjenek. És mi lenne, ha Berlinben megalakulna egy baloldali kormány, hogy megmentse az országot egy fenyegető katasztrófától? Hitler erre felugrott, fel s alá járkálni kezdett, és közben ordított: „Kampf! Kampf! Kampf” (Harc).

„Hitler adott nekem még egy randevút a Corneliusstrassén, rohamosztagainak főhadiszállását, de nem tudtam bejutni hozzá. Láttam, hogy néhány kisasszony papírlapokat válogat szét, amelyeken beosztották a párttagokat a fegyveres egységbe, vagy propagandistának. A nevek között ismert katona- és arisztokra családneveket láttam. Vajon ki akarta és tudta megszervezni ezeket az erőket úgy, hogy Hitler háta mögött maradjon? Valaki Ludendorffot említette. De csak annyit lehet tudni, hogy a tábornok tisztiszolgája tagja a rohamosztagoknak” – írta végezetül Giulio De Benedetti.

 

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://elmehunyor.blog.hu/api/trackback/id/tr7113594155

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tof 2018.01.25. 06:20:46

Tisztelt Szerkesztőség, kétszter sült el a copy-paste... ;)
Vagy a hiba az én készülékemben lenne csupán?

Jakab.gipsz 2018.01.25. 06:21:37

Érdekes és figyelemre méltó írás !

Annak a ténynek a tükrében, hogy a megbékélés érdekében egy "nyóc osztályos" Schulz akart Németország kancellára lenni napjainkba.

Schulz az a neoliberális politikai vezérszónok, akit a multikulti és a béke érdekében egy kicsit sem zavar az a tény, hogy a németek az muzulmán rokonság WC jét pucolják német országban.

Ugye milyen érdekes, a történelem, és a megbékélés.

Hol ott a WC kefe használata mindenki számára ingyenes és kötelező, legalább Európában.

Jericho 1 2018.01.25. 06:52:34

Ez az interjú 1923-ban készült, a müncheni sörpuccs évében, börtönbe vonulása és a Mein Kampf megirása előtt. Később kicsit változott a stílusa, nézeteinek lényege, 1933-ra -hatalomra jutásának évére - bevált paneleket hajtogatott. Aztán 10 évre rá, 1944 nyarára (merénylet ellene) összeomlott és egy harmadik, üldözési mániás Hitlertől szenvedett a világ.

tiduj 2018.01.25. 09:27:47

@Jakab.gipsz: Kedves Gipsz Jakab, sem a helyesírás, sem a józan gondolkodás nem az erőssége.

werinter 2018.01.25. 13:41:08

Valamiért a nagy embertömegek szinte minden korban és helyszínen "rajongtak", de legalábbis hatalomhoz jutatták az ilyen tévképzetes, elmeroggyant, hatalommániás emberekért. Lásd mai Magyarország esete.

Jakab.gipsz 2018.01.25. 17:58:15

@tiduj: @werinter:

Tudjuk aki meg merte kérdőjelezni a fennálló rendszereket, az mind elme roggyant.

Éppen ezért követjük el ugyan azokat a hibákat.

Majd jön a magyarázat a történelem ismétli önmagát.
Göbölyös N. László irodalmi alkotásai, esszéi, publicisztikai írásai