ha légörvényben körözök
álmod viaduktjai között
hol mozdulatlan acélok reccsennek
és a mellékutak árkai végetérnek
megtalálsz-e?
szemem megcsókolod-e?
hogy lefektess
könnyed csendben
hogy újjászülessem
hogy újjászülessem
ha az óceán túlpartjáról
elindulnak a kerekek
s kezem a hátam mögé rejtem
az ajtónak feszülve
megtalálsz-e?
szememet megcsókolod-e?
hogy lefektess
könnyed csendben
hogy újjászülessem
hogy újjászülessem
ott mész
mintha irigység töltene el
hogy beszélgetsz Huddie Ledbetterrel
képeket mutatsz a falon
suttogsz a hallban
és ujjal mutatsz rám
ott mész ott mész
napfényben állsz drágám
hátad mögé rejted kezed
de elôre néz tekinteted
ott mész
gondját viseled gyermekednek
hisz tiszta ruhát visel
és piros cipôt
látom ruhája tiszta
és a lábán piros cipô
s ujjal mutat rám
és én itt vagyok
szomorú ôrizetben
nagyon igyekszem
a szemedbe nézek
ahogy elém jössz kedves
hogy újjászülessem
és újjászülessem
egy másik világban
más idôben
mennyei házban
csak idegen vagyok e világban
volt egy mennyei házam
egy más idôben
messze
messze
fel fel az égbe
fel fel az égbe
a mennyek felé tartunk
a mennyekbe egyre
másutt
más idôben
(1968)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
