1968.szeptember 23-án jelent meg a Le Nouvel Observateurben egy interjú, amelyben Yvette Romi francia újságírónő kérdezte Stanley Kubrickot a három nappal később bemutatott új filmjéről, a 2001: Űrodüsszeiáról. A lap most újra közölte a beszélgetésből azokat a részleteket, amelyek a filmben szereplő számítógépről és a mesterséges intelligenciával kapcsolatosak.

-A 2001: Űrodüsszeia főszereplője Hal, a szuperintelligens számítógép. Hal az úr a Discovery fedélzetén, amely a Jupiter felé halad. Miért neveztük el Halnek? Arthur C. Clarke és én mindenben emberáron embernevet akartunk adni neki. A név megismeri és kommunikációs módszer kezdőbetűiből állt: a heurisztikából (oktatás a tapasztalat alapján) és az algoritmiából (a formulálás lehetősége). Egy titkosírás-szakértő kitalálta, hogy a három betűt behelyettesítve az előttük állókkal az IBM-et adja ki. Erre nem is gondoltunk. Ez mutatja, hogy egy mű  értelmezésében mekkorát lehet tévedni.

-Az Ön filmjében a kozmonauták nem nyilvánítanak semmilyen érzelmet, Hal a „legemberibb”. Az egyik űrhajós kikapcsolja és ő kéri, hogy ne tegye, fél. Mintha emberi lényt hallanánk beszélni. Van itt egy ellentmondás, hisz Hal mégis csak egy gép.

-Halnek, aki a film hőse, „személyiséget” akartunk adni. Érdekesnek tartottuk, hogy veszünk egy egyszerű gépet, amely néhány képernyővel és lencsével van felszerelve és úgy írjuk meg a történetet, hogy az emberek érzelmeket tápláljanak iránta. Azt is meg kellett a nézőkkel értetni, hogy abban a mértékben, ahogy a bolygót megosztjuk a nálunk néha bonyolultabb és intelligensebb gépekkel, olyan mértékben újra kell vizsgálni morális értékeinket. Egy ilyen gépnek az elpusztítása jelentéktelenebb-e, mint egy ember elpusztítása? A filmben az űrhajósok valóban érzéketlenebbek, de hasonló körülmények között az emberek így viselkednének. Nem szuperérzékenyeket választani ki a Jupiter-utazásra.

-Az egyik probléma, amit a film felvet, az ember-gép kapcsolat.

-Egy olyan szuperintelligens gép, mint Hal, valóban az ember gyermeke, egy felsőbbrendű gyermek, és a kapcsolat ezekkel a gépekkel nagyon bonyolult lesz. Új módot kell találnunk arra, hogy miként értékeljük őket. A legkevesebb, amit elmondhatunk róluk, hogy nem pontosan úgy fognak viselkedni, mint egy varrógép. Nem gondolom, hogy okvetlenül harc alakul ki a gép és az ember között. Konfliktust a filmbe a drámaiság miatt tettünk. De nem látom, hogy 2000-ben a gép miért „haragudna” az emberre. Az emberre akkor is szüksége lesz. Az ember fogja gondozni.

-A filmben felmerül a gép csalhatatlansága is.

-Hal gyakran hangoztatja, hogy ő tökéletes. Ez a számítógép, amely speciális kiképzést kapott, valóban csalhatatlan, és mindig az igazat mondja. De arra is kiképezték, hogy tévessze meg a Discovery legénységét, amelynek nem szabad ismernie a misszió valódi célját: megtudni, hogy a Jupiteren vannak-e földön kívüli intelligenciák.

Azt mondják, hogy az embereket megbénítaná, ha álmok nélkül maradnának, ha tudomást szeretnének felsőbb rendű lények létezéséről. „Kulturális sokkról” beszélnek, de én nem hiszem, hogy ilyen negatívan reagálnának.

Halre visszatérve, arra lett beprogramozva, hogy igazat mondjuk, ugyanakkor tévessze meg az űrhajósokat. Azzal kell szembenéznie, amit a kutatók „programozási konfliktusnak” neveznek. Erős bűntudat-komplexusa van. Azt mondja, hogy az űrhajó antennája elromlott, tehát, ebben az esetben hazudik, és ezzel veszélybe sodorja a missziót. Az űrhajósok ki akarják kapcsolni. Amikor Hal ezt felfogja, meg akarja őket ölni. Megzavarodik, mert saját élete forog kockán. Megöli az űrben lebegő űrhajóst,  elvágja lélegző csövét. Megöli azt a három tudóst is, akiket hibernáltak az űrhajón, hogy takarékoskodjanak a levegővel és az élelemmel. Csak egy űrhajós marad életben.

Mint gondoljunk Hal számítógépről, aki úr a Discovery-n, beszél és sakkozik? Doktor Marvin Minsky, a massachusetts-i Technológiai Intézet (MIT) kibernetikus professzora azt gondolja, hogy 30 éven belül – vagyis 1998-ig – az emberéhez hasonló intelligenciájú gépeink lesznek. „2000-ben nagyon könnyen lehet majd olyan számítógépeket gyártani, amelyek megértik az ember beszédét és beszélgetnek vele” – idézte Kubrick a professzort.