A köd, amely Charlotte, Emily és Anne Brontë irodalmi sikere felett 1ebeg, kezd felszakadozni. A három nővér rövid idő alatt, 1846 és 1847 között a West Yorkshire-i otthonukban a romanticizmus klasszikusait alkották meg, Jane Eyre-t (régebbi magyar címén A lowood-i árva), az Üvöltő szeleket és az Agnes Grey-t.
A hiedelmekkel ellentétben regényeikben saját szerelmi történeteket írták meg. Angeles Caso spanyol írónő, művészettörténész évekig kutatta a nővérek életét, amelyet aztán megírt a Todo ese fuego / Mind ez a tűz / című könyvében.
A szerző szerint a nővérek a romanticizmus gyermekei voltak, olyan írók olvasói, mint Walter Scott és Lord Byron. Intellektuális nevelésükről édesapjuk, a lelkész Patrick Brontë gondoskodott. Az egyik titkukat Charlotte fedte fel 1850-ben, amikor két húga, Emily és Anne már meghaltak, Jane Eyre harmadik kiadásának előszavában. Megírta benne, hogy 1846-ban férfi álnevek mögé bújva írtak verset. Currer, Ellis és Acton Bell néven. Ezekbe írták bele titkaikat, frusztrációikat. Miután a közönség jól fogadta, Charlotte ötletére regényírásba fogtak.
A regények tükrözték szomorú családi hátterüket. Anyjuk korán meghalt, maga után hagyva hat 1-6 éves korú gyermeket, öt leányt és egy fiút, Branwellt, aki író akart lenni és a család reménye volt, de hamar az alkoholizmusba menekült. Korán meghalt a két legnagyobb leány is és a megmaradottakat egy becsületes, de rideg nagynéni nevelte. Ők hárman házimunkákkal foglakoztak, majd tanítónők lettek, de este olvastak, írtak, az írás lett a menedékük.
Számukra is csodával volt határos, hogy 1846 tavaszán megjelentek a verseik. Charlotte a Jane Eyre-ben megírta a saját nem viszonozott szerelmét egy házasember tanárral, megszépítve az igazságot és boldog végkifejlet kitalálva. A regényt még mindig nem a saját, hanem Currer néven írta alá.
Az Üvöltő szelekben Emily egy viharos szerelmet ír le Heathcliff és Cathy között. Ez a valóságban valószínűleg a saját ifjúkori szerelme volt egy Robert Clayton nevű szegény fiúval, akivel együtt játszott. A fiú, miután apja internátusba küldte, még 1936- ban meghalt. Emilynek van egy sötét hangulatú verse, amelyet R.C. Ellisként írt alá.
Anne az Agnes Grey-en megírta kapcsolatát William Wightmannel, apja segédlelkészével, aki szintén korán halt meg.
Anne Brontë írt egy másik regényt is, a korhoz viszonyítva előremutatót. A Wildfell Hall lakója lényegében arról szól, hogy egy nőnek joga van elválnia a vele rosszul bánó férjtől. A regényt Acton Bellként jegyezte.
Mindhárom regény 1847-ben jelent meg a könyvesboltokban, de csak a Jane Eyre aratott sikert. Charlotte ezután abbahagyta az írást, Anne még írogatott, de a következő évben Emily is meghal, rá egy évre pedig Anne távozott az élők sorából. Charlotte 1855-ben hunyt el.
Az utókor azonban igazságot szolgáltatott a nővérek műveinek, a moziban különösen a Jane Eyre lett népszerű. Első változatát már 1934-ben elkészítették, a leghíresebb az 1943-as, amelyben Jane-t Joan Fontaine, Rochestert Orson Welles játssza. Egy 1970-es változatban Susannah York-é s George C. Scotté volt a két főszerep. Az elmúlt évtizedek legnagyobb sikerét Franco Zeffirelli rendezése aratta, Charlotte Gainsbourg-gal és William Hurt-tel. Az Üvöltő szelekhez először William Wyler nyúlt 1939-ben, Laurence Olivier-vel és Merle Oberonnal. 1953-ban Luis Bunuel mexikói környezetbe helyezte a történetet. Az 1992-es változatnak Ralph Fiennes és Juliette Binoche voltak a hősei, de azóta több tv-minisorozatban is feldolgozták. A Wildfell-ház lakójából is tv-változatok készültek.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
