1.
Nagy társaság verődik össze egy vonzó asszonynál, aki nagyanyámnak mondja magát, de nem hasonlít egyik nagyanyámra sem, még a fiatalkori képek alapján sem. Disznótoros ebédre invitált mindenkit, csak éppen a kenyérről feledkezett meg, ehelyett mindenki kötött sálakra emlékeztető göngyöleget rágcsál.
2.
Egy szál alsóneműben érkezem egy panelházhoz, ahol barátaimmal kellene találkoznunk egy megadott lakásban, mielőtt nagyobb túrára indulok. De senki nem tudja, melyik az a bizonyos lakás, és kulcsom sincsen. Később mégis elindulunk vonattal a Tóhoz, alig férünk fel, még a folyosók is zsúfoltak, azzal biztatnak bennünket, hogy innentől kezdve felszállni már nem lehet, csak leszállni, és mire odaérünk, már csak mi leszünk a vonaton.
3.
Állást kapok egy könyvtárban, ahol azonban semmi munka nincsen, annyi a dolgom, hogy időnként lemenjek az alagsori uszodába, és igyak a kollégákkal. Így az úszással kezdem, koedukált zuhanyozók vannak, mindenki fürdőruhában van, kivéve egy csinos, sportos hölgyet, akiről azt mondják, hogy híres színésznő, de ő egyáltalán nem zavartatja magát meztelenségével, ezért senki nem zaklatja őt. A medencék mellett egyforintos bolt, aki bemegy, arra biztosan rásóznak valamit, én egy noteszt kapok arra, hogy feljegyezzem, mi történik a könyvtárban. Odafent találkozom egykori rock-portálunk szerkesztőjével, aki soha nem iszik, de most mégis erre invitál. Megiszom egy pohárral, de nem esik jól. Közben közlik, hogy megérkezett a Moszkva téri híres könyvész, akit egy fasiszta könyvkiadó túrt ki a boltjából, de itt végre megtalálta a helyét. Körbenézek a falakon, és látom, hogy ott van az összes könyv, amit életem során valaha elolvastam. Itt az idő, hogy elölről kezdjem…
Egy osztályteremben többed magammal azt veszem észre, hogy mintha süllyedne az épület. Fel akarok állni, de azonnal besüppedek a padlóba, amely egy galambszürke masszává alakul át. Más is fel akar állni, de másnak sem sikerül.
5.
Nemzetközi rangadót rendeznek zárt kapuk mögött, de kivetítőn látható a mérkőzés. A stadion körül éttermeket nyitnak a közönségnek, de az óriási érdeklődésre való tekintettel mindenki csak akkor foglalhat helyet, ha az ölébe vesz valakit.
6.
Egy fővárosi politológiai konferenciáról szólítanak el, mert a külügyminisztériumba hívatnak. Pedig legkedvesebb svéd színészem, M. v. S. tart éppen előadást a színésznőkből lett nagykövet-asszonyok (az amerikai S.T., a cseh M.V., és a magyar Sz. Sz.) diplomáciai sikereiről. A számos útlezárás és építkezés miatt át kell utaznom több római és londoni kerületen, és amikor átjutottam végre a pestiről a budai oldalra, rájövök, hogy még azt sem tudom, melyik épületbe kell mennem, és pontosan kit kell keresnem. És természetesen egy igazolvány, egy telefon nem sok, annyi sincsen nálam.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.