GNL911

Az irodalomban, a moziban, tv-sorozatokban már sok-sok időutazót láttunk, komolyra és poénra véve egyaránt. Mark Twain jenkije Arthur király udvarában, H.G.Wells Időgépe, Pierre Boulle A majmok bolygója ugyanezt az embert sokat foglalkoztató témát dolgozza fel, mint A végső visszaszámlálás, a Vissza a jövőbe című kalandfilmek, vagy a Jöttünk, láttunk, visszamennénk komédiája. Vajon a valóságban is létezik-e az időutazás? Robert J. Nemiroff és Teresa Wilson, a Michigan Technological University fizikai tanszékének két kutatója megpróbált ennek utána járni.

Kutatásukhoz a legfejlettebb eszközöket, a Facebooknak, a Twitternek, a Google-nak a segítségét vették igénybe. Ám az eredmény, amelyet ismertetnek az American Astronomical Society konferenciáján, nem tudta eldönteni a kérdést. Tudniillik, nyomát sem találták a “ krononautáknak.’

Ebben a kutatásban azonban nem annyira az eredmény, inkább az az érdekes, hogy fényt derített a tudomány némely korlátjára. Ezen kívül még egy kis reményt is ad, amennyiben, ez az eddigi legnagyobb kutatás nem zárja ki a múltba való utazás lehetőségét.

Az is lehet, hogy a közösségi lapok nem fognak létezni a jövőben, ezért, az időutazó nem tudja, hogyan lehet twitterezni. A lehetőség ajtaja egy kicsit még nyitva áll, de minél többet ismerünk meg a fizikából, ez a lehetőség annál kizártabb” - nyilatkozta Brian Greene, a Kolumbia egyetem elméleti fizikusa.

A michigani egyetem kutatói végigböngészték a nagy közösségi hálókat előrejelzések után kutatva, olyan események megtörténtét keresve, amelyet publikáltak, mielőtt valóban megtörtént volna. Abból a feltételezésből indultak ki, hogy aki megírta, az csak a jövőből érkezhetett akkor is, ha a fizika hagyományos törvényei szerint a múltban utazni képtelenség és a relativitás elmélete csak azoknak a tárgyaknak tenné lehetővé, amelyek a fénynél gyorsabban mozognak.

Különösen azokat az eseményeket keresték, amelyeket nagyobb horderejűnek tartottak: az ISON üstökös 2012 szeptember 11-én történt felfedezését és Jorge Bergoglio pápává választását 2013 március 16-án. Aztán keresték a 2006 január és 2013 szeptember közötti időszakban a két esemény kulcsszavait a hálón. Sokat nem tudtak meg azért sem, mert, például, a Google nem mindig tartja be a időbeli sorrendet, így nagyon nehéz régi előrejelzést találni rajta. A legtöbbet a Twitter microblogging platformjából profitáltak, de ezen sem találtak egyetlen egyértelműnek tekinthető előrejelzést sem. Felfedeztek ugyan egy érdekes vitát Ferenc pápáról, de közelebbi vizsgálattal kiderült, hogy ez inkább spekuláció volt.

Ezzel együtt úgy vélik, hogy ez csak arra utalhat, hogy az időutazók nincsenek közöttünk és nem tudnak kommunikálni az interneten. Nem ez az első eset, hogy a tudósok kapcsolatot keresnek a jövő embereivel. Sokat foglalkozik velük a Máhábháráta indiai epikus költeménytől kezdve számos írás. 2005-ben a MIT-ben szerveztek a Nature honlappal együttműködve egy konferenciát az időutazók számára, de a 450 kiváncsi emberen kívül egyetlen időutazó sem jelent meg. Ugyanez történt Stephen Hawkinggel is, aki egy interjúban elárulta, hogy szervezett egy titkos összejövetelt, amelyen senki sem jelent meg a jövőből.

Aki azonban továbbra is bizakodik, annak el kell fogadnia Nemiroff és Wilson következtetéseit: 1. lehet, hogy az időutazó számára lehetetlen bármilyen nyomot hagyni, még fizikai információt sem az interneten. 2. Lehet, hogy vannak, de nem lehet megtalálni ezeket az információkat, mert áthágják a fizika általunk ismert törvényeit.3. az időutazók nem akarják, hogy megtaláljuk a nyomaikat és ügyesen el tudják tüntetni azokat.