Szombat, déli órák, megcsörren a telefonom. Nevemen keresnek, mivel megy a mosógép, először csak azt hallom, hogy kiadó. Megörülök, hátha arról számolnak be, hogy kész a könyvem. De nem, egy számomra idegen kiadó ügynök-intonációjú hangja, aki emlékeztet arra, hogy korábban gyűjtöttem a nagy zeneszerzők című sorozatukat.
Még nem használok Cavingtont, memóriám egyesek szerint túlságosan is jó, de ez valahogy nem rémlik. Régebben gyűjtöttem a lemezeket (most már csak azért nem, mert már nem fér el több és gondolok az utódokra is…), általában igyekeztem begyűjteni kedvenceimről, a klasszikustól a jazzig, a rock-tól a kortársig mindent, ami érdekelt, ami tetszett. Minek gyűjtöttem volna olyanokat, amelyek maximum 75 percben sűrítenek össze például egy Mozart-, vagy Bach-életművet? De a hölgy nem tágít, a címem is stimmel, és természetesen a telefonszámom is. És már nyomja is tovább az igét, kizökkenthetetlenül, hogy jön az új sorozat, földrajz, egészség, választhatok, kezdő csomag, amit kiküldenek, fotókkal, albumokkal, csodálatos, gyönyörű, egyedülálló, ugye megrendelem? Mondom neki, hogy egyáltalán nem biztos, mert felesleges dolgokra nem adok pénzt, és láthatatlanban honnan tudjam, hogy érdekel-e? De úgy látszik, megakadt nála a lemez, mert csak mondja, hogy kiküldik, és ugye megrendelem, akkor egyeztessük az adatokat…
Amikor negyedszer ismétli meg ezt, miután háromszor mondtam el neki tagoltan, higgadtságot erőltetve magamra, hogy honnan tudjam, ha még nem is láttam, kikapcsolom a telefont.
Egyszer, sok-sok évvel ezelőtt egy rádióriporter a Genesis budapesti koncertje előtt megkérdezte tőlem, hogy ugye a Genesis tulajdonképpen Phil Collins kísérőzenekara? Elmagyaráztam neki, hogy a Genesis miként működik, semmiképpen sem Phil háttérbandájaként, még akkor sem, ha ő a frontember. Erre még kétszer megkérdezte. Akkor nagyon udvariasan közöltem vele, hogy itt fejezzük be. Most sajnos vétettem az elemi udvariasság szabályai ellen.
Így nem lettem a kiadó sorozatainak gyűjtője, sem a régebbieknek, sem az újabbaknak. Bár azért nem vagyok biztos benne, hogy nem fogják kiküldeni a mintaanyagot ennek ellenére. Az viszont biztos, hogy újabb helyen gyűjtöttek be szabad (?) akaratom ellenére. Lassan már annyi helyen vagyok jelen, hogy az elvárásokhoz egy schizofrenia multiplex is kevés lenne.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
