GNL911

A denevérek nem betegednek meg, hosszú életűek, főleg külső okok miatt pusztulnak el. Olyan erős az immunrendszerük, hogy le tudják küzdeni az atípusos influenzát, az Ebolát és ellenállnak a ráknak. Hogyan alakult ki így a szervezetük? Erre a kérdésre keresnek választ a Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation Australian Animal Laboratoryjának kutatói.

A Chris Cowled professzor által vezetett csapat kiderítette, hogy ennek a kivételes védelmi képességnek a kialakulása ahhoz az időszakhoz kötődik, amikor ezek az emlősök 88 millió évvel ezelőtt elkezdtek repülni.A repülés által okozott energiaveszteség és stressz indította el szervezetükben a DNS-ük kijavításának mechanizmusait. A repülés, Ugyanis, hatalmas energiamennyiséget igényel, összehasonlítva a futással vagy a fára mászással. A repülés alatt egyes mikrodenevérek szívverése, például, eléri a percenkénti l.300-at. A nagyobbak minden éjjel több száz kilométert repülnek, ami károsítja DNS-üket, ugyanakkor aktivizálja a javítását.

A La Stampának adott interjúban Cowled professzor elmondta, hogy két denevérfajtát tanulmányoztak. Az egyik a “ fekete repülő róka” (Pteropus alecto), egy ausztrál, gyümölccsel táplálkozó denevér, amely természetes gazdája a Hendrának nevezett halálos virusnak. A másik a Dávid Miotisza (Myotis davidii) egy kínai minidenevér, úgynevezett echolokalizáló, mivel pozícióját a kiadott hangok visszhangja alapján határozza meg. Ez a fajta rovarokat eszik és téli álmot alszik

E két, egymástól távoli rokonságban lévő denevérfajta immunrendszere egészen speciális. A kutatók izoláltak sejtjeikben sok halálos vírust, amelyek azonban rájuk hatástalanok.

A kutatás ugyan még nem terjedt ki a többi ismert denevérfajtára, de feltételezik, hogy érvényes lehet a többiekre is. Ezt azonban még tanulmányozni kell.

Arra a kérdésre, hogy az orvoslás szempontjából mit jelent ez a felfedezés, Cowled elmagyarázta, hogy a denevéreket azért tanulmányozzák, mert fiziológiai rendszerük hatékonyabb, mint az emberé. Túlélnek számos olyan vírust, amely az emberek és más emlősök számára csaknem 100 %-ban halálos. Ezenkívül, dimenzióikat tekintve a leghosszabb életűek, egyes fajták, amelyeknek súlya kb. 5 gramm, 40 évig is elélnek.

Megismerve védelmi mechanizmusukat, ezt hasznosítani lehet az embereknél a fertőzések gyógyításában, az élettartam növelésében, a rák hatékonyabb kezelésében.

Ezenkívül, ha a kutatók megértik a vírusok és a denevérek DNS-e közötti összefüggéseket, talán sikerül megakadályozni azoknak a járványgócoknak a létrejöttét, amelyeket a denevérek idéznek elő és rendkívül veszélyesek az emberek számára.