GNL911

1.

két lábon szilárdan

a zúgó légfolyosón előre

földtávol-nyugalom

ki mérheti meg a

súlyhatár nélküli álom

utazó-magasságát?

(2012. 9/21. – felszállás után)

2.

fagyott felszínek olvadnak

huszonhárom együtt-elszakadás

csókos rock and rollja alatt

(2012. 9/21/22)

3.

félhold kacsáztatja fehér

kavicsait fekete fodrokon

szól a müezzin kakasa már

megcsillan a sötét virradat

pengeéle

fátyol alatt mormoló hegyek

kelet felé borulva imádkoznak

a tengerre szállt gomolygások

fecskenyilak a zöld Nap

ziháló szívébe

(2012. 9/21/22 Alanya)

4.

áradunk éledünk

az ősmagzat örök

örvényével

áradunk és rezgünk

testünk megtalált

éden-szigetével

áradunk s ébredünk

mese-földünk

betartott ígéreteivel

(2012. 9/22)

5.

kabócák őrzik zsarátnok-

zizegéssel a kalózok

kő-kísérteteit

gránátalmát szed életfonal-

kezünk a kék horizont

függőkertjéből

(2012. 9/22 – Alanya, fellegvár)

6.

lelassult szívverés

csendre csitít a Legfőbb

Asszonyi Elem

gyűrt fekhelye

(2012. 09/23 – Alanya)

7.

szürke párát facsarnak

kupájukba a  kopárzöld hegyek

mielőtt nyugovóra térnek

smaragd vérnarancs

óarany szén

antracit tükörben

az istenek ködös igéi

elérhetetlenül lebegnek

karnyújtásnyira a

vizek felett

égő sóhajtás

a szent bárka alászáll

újjászületésre várva

(2012. 9/23)

8.

bársonyban fürdet a

reggel gyémánt-útja

árnyékunk borzolja az

elsüllyedt sivatag

redőit

miénk az odaadó

megtisztulás

(2012. 9/24)

9.

amikor Veled mozog

a mozdulatlan

amikor keresztüllátsz

a roppant feketeségen

amikor kihallgatod az

odalent nesztelenjét

amikor felkínálod magad

a megtartó erőnek

amikor te vagy a

találkozási pont

légnemű és cseppfolyós között

amikor megérted

a szüntelen változás

sűrűn szedett domborzatait

amikor a békével

megbékéltél…

(2012. 9/25)

álomittas tűz

hegyláncok sejtelemben

lejtenek s merednek

hegyvölgyek jönnek

szemtől szembe

hömpölyögnek és ölelnek

szikraszőnyegen úszó

ikerszigetek

mi egyetlen-kettesben

(2012. 9/27)

11.

fülembe zártam egy folyékony dallamot

mely átsiklott a Dardanellákon

és megütötte a Horn-fokot

szabad-e őt kiengednem

partra vetnem

rab mederbe terelgetnem

halrajzásból

kő-csengéstől

szélostortól megfosztanom

vagy kétéltű lényem

régmúlt felét

a mindenségben hagynom?

(2012. 9/27)

12.

darázs-délután

még nyújtózkodni is lusták

a viharfogó dombok

tű-tornyok kaotikus kánonja

az Egyetlen dicsőségére

trombita-virágok narancs-kacagása

a Szépség Üdvözlégye

szelíd szertelenséggel

engedelmeskednek a

színek egy gyógyító

kéznek

marasztalunk Édes Mostunk

(2012. 9/27)

13.

öregbronz oltár a táj

türkiz kelyhében

vagyunk boldog áldozók

(2012. 9/27)

14.

Xanadu palotája

a Koponyák Hegyén

középpont lehetek

egy vízcsepp-percig

eocén és holocén között

mészkő-függönyök mögül

lesik ki tériszonyunkat

a megállított esők

medúza-mecsetek

buborék-bazilikák

prédikálnak

a felszíni birodalmak

elporladásáról

miriádokba mártott

magma-mennyezet

csipke-ablakai

a sűrű semmibe vezetnek

kerekasztalok jegygyűrűi

ragyogják be

kedves kiútjainkat

(2012. 9/29, Dim cseppkőbarlang)

15.

töltsd meg torkunkat

hideg áldomással

ártatlan folyó

márvány-menyegzője

törd össze poharunkat

fehér robbanással

ezer kívánsággá

nyelje el évszakaink

nappalát szirtjeidnek

nász-hasadéka

(2012. 9/29 – Sapadere-kanyon)

16.

piruló holdtölte

együtt csobbannak

barna karcsapásaink

Nővérünk mosolyában

(2012. 9/29 – Alanya)

17.

(Himnusz a tenger köveihez)

az özönvíz kézjegye

meteoritok becsapódásának zaja

óriások hirtelen halála

az ismeretlen lény sokaság-vérere

tenyerünkben

az öröklét véletlen öröksége

a meg nem írt történelem

hámrétegei

Jónás cethalának embriója

palackorrú üzenetek kisimult kódjai

a szürkület törvénykönyve

vakmerő sóbálványok

csiszolt törmelékei

az elhamarkodott utolsó utáni ítélet

a feledés bőkezűen szétosztott kincsei

hajléktalan kapcarongy igazgyöngyök

páncéljukba visszabújt szobrok

talány-tengerek vaktérképei

végleg lehunyt hurrikán-szemek

egyszer sem osztható prímszámok

tudatunk felett

(2012. 9/29/30, Alanya)

18.

magvaváló hajnal

egy tányér fénylő pránát

nyújt nekünk Luna Asszony

áloműző udvarából

(2012. 9/30)

19.

libabőrös szél-combok

a közelítő vihar

felfútt szoknyája

alatt

tajtékok dorombolnak

hátukat görbítve

felettünk tölcsérré pörögnek

a sós hamvak

(2012. 10/1/2)

20.

halhatatlanok hímes medencéje szólít

Poszeidón napfelkelte-illatú leánya

ki tündöklő csípőddel ringatsz minket

az októberi varázslatba

áldd meg kívánós kikötőinket

hol kivetjük a szerelem

horgonyát

és áldd meg a fényességes órákat

melyekben hordalékaid lehetünk

(2012. 10/1)

Fotók: Benke Rita