Mi lett volna Piroskából, ha nem az erdőbe merészkedik,hanem egy nagyvárosi utcába? Bruno Munari 30 évvel ezelőtt ezt a kérdést tette fel “ A Piros,,zöld, sárga, kék, fehér sapkás kislány” című, illusztrált könyvében, amelyben a mese színhelyét a felhőkarcolók világába tette.
A mai mesék is gyakran játszódnak városi környezetben és a természet kezd eltűnni belőlük. Az University of Nebraska-Lincoln kutatóit a miértje annyira érdekelte, hogy 296, 1938 és 2009 között megjelent gyerekkönyv 8.100 illusztrációját vizsgálták meg. Kiderült, hogy az évek múlásával fokozatosan tűntek el a mesékből az erdők, a farkasok. Míg 1930 és 1960 között még egyenlő arányban volt jelen bennük a természet és az ember, 1970-től kezdett felülkerekedni a nagyvárosi környezet. Egyre kevesebb lett a tigris és az oroszlán és a történetek inkább a városi életre koncentrálódtak.
A jelenség magyarázatában eltér a szakemberek véleménye. Egyesek attól tartanak, hogy ez azt jelenti, hogy a gyerekek eltávolodtak a természettől és az állatoktól. Mások szerint alaptalan ez a félelem, mintha az a mese, amelyben oroszlánok vannak, a természet szeretetére nevelne, míg amelyben a robot a főszereplő, az a technológia szeretetére. Holott a gyerekek számára minden környezet lehet varázslatos, számukra oroszlán, fa, autó egyformán méltó a csodálatukra. A retorika,amely szembeállítja a természetet és a technológiát, csak a mi fejünkben létezik és talán azt a félelmünket takarja, hogy egy rosszabb világot adunk át a következő generációnak.
Vannak, akik úgy vélik, hogy a mesék csak követik a gyerekek életstílus változásait, ezért kerültek többségükben városi környezetbe. Szerintük a gyerekkönyvek csak közeledtek a videojátékok világához, amelyekben uralkodóvá válik a fantázia és a gyors reagálás. Hiányzik viszont az emberek és a természet kapcsolata, aminek lehetnek kellemetlen következményei.
De mit keresnek igazából a gyerekek a mesékben?A Grimm-testvérektől Walt Disney-ig a kutyák, a macskák, az egerek tetszettek nekik a legjobban és az olyan alakok, mint Harry Potter is közelebb vannak a természet négy erejéhez, mint egy mobiltelefonhoz. A dinók és a mitikus állatok ma is kedveltek, sőt, a színdarabokban a közönséges háziállatok is. Érdekes, hogy a könyvekben elfeledkeztek róluk- mondja Sergio Manfio, egy gyermekprogramokra specializálódott társaság alapítója és vezetője - Nyilvánvaló, hogy nem a gyerekek döntöttek úgy,hogy ezek ne szerepeljenek a könyveikben. Olyanok döntöttek erről, akiknek homályos emlékeik sincsenek a gyermekkorukról.”
(La Repubblica)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
