és iszunk és táncolunk
a bandára jókat rázunk
szétönti Johnny Walker bölcsességét
és az én édes társam jô
az Irgalom Angyala ô
a fél világot combjához dörgöli
minden piás s táncos boldog hálás neki
s a hegedûs kígyózó dallamot húz
lerepül rongyokban minden nôi blúz
férfilábak taposnak rajtuk
kedvest váltunk kedvest elvesztünk
ha vége a dalnak akkor sem fizetünk
záróra van
magunkban romantikázunk
ecetes ízû almaborunk
s a szentlélek felkiált: ³hol a marhahúsunk?²
csupaszon úszik a hold
a nyár illatos éjt
és megnyugvás-reményt hozott
vitázunk és tántorgunk
csigalépcsôn létrán imbolygunk
a toronyba hol áldott óránk csengenek
biztosan így történt akkor
egy sóhaj egy jaj egy falánk csók valahol
a Szerelemkapu egy hüvelynyit engedett
nem tudom aztán mi történhetett
de már záróra van
imádom szépségedet
de azért nem vesztem eszemet
hogy gyönyörû vagy te is tudtad
és testedért imádtalak
egy isteni hang mondja nekem
hogy testedben te vagy velem
szerettelek mikor áldott volt e szerelem
s szeretlek most hogy nem maradt semmi sem
csak a fájdalom hogy túl sokáig tartott
a hajótörött meg nem nyugodhatott
nem tudom mi lesz ezután
szabadságnak tûnik de inkább halál talán
vagy a kettô között nem tudom
záróra van
iszunk és táncolunk igen
de nem történik semmi sem
üres a hely mint a Mennyek szombat este
és az én igaz Kedvesem
megtapos és megnevettet engem
százéves már mégis hordhat selymet
felveszem "Csúf Igazság" kelyhemet
nem hallhatnak róla ifjúi fülek
csak azt hogy nem ér egy garast az egész
az ôrület egyszer mindenkit elér
hol az ördögért élsz-halsz hol meg Xtusért
de a fônök utálja ha baromkodunk
vakító fényben szétszakadunk
záróra van
(1992)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
