GNL911

6.

G.elvonult a nagyvárostól messze, egy olyan házba, ami legalább 20 kilométerre van minden lakott településtől. Senkinek nem árulja el, hogy hová ment, megszakít minden telefon- és internet-kapcsolatot is, hogy nehogy nyomon tudják követni. Végre lesz ideje és nyugalma megírni azt a nagy regényt, amit évtizedek óta tervez. Egy hideg téli éjszakán azonban mégis zörgetnek az ajtaján, méghozzá egyre erőteljesebben. G. dühösen nyit ajtót, és annál nagyobb a meglepetése, hogy a világmédiából jól ismert Gr., a klímaforradalmár lány áll előtte, egy szál nyári ruhában és mezítláb és számon kéri tőle, hogy miért szökött meg a kötelességei elől. G. azonban látja, hogy a lány a fagyhalál szélére került, és Gr. hiába tiltakozik minden erejével, bevonszolja a házba, ráterít egy nagy meleg takarót, majd begyújt egy kandallóba, amitől a lány újabb dührohamot kap, hiszen ezzel G. szennyezi a légkört. Közben minden porcikájában reszket. G. úgy dönt, hogy befekteti saját ágyába, legmelegebb paplanját teszi rá, és még ő is átöleli, hátha ettől sikerül őt felmelegítenie. A lány lassan megnyugszik, feloldódik, és el is alszik G. mellett. G. arra ébred, hogy újra dörömbölnek az ajtaján. Ezúttal a rendőrség keresi, és le is tartóztatják, mert, mint kiderült, Gr. hetek óta nem adott életjelt magáról, és már a fél világ őt kereste. Most végre megtalálták elrablóját….

7.

G.soha sem tudta meg, hogy hová tűnt a házukból az a szertelen vörösesszőke fürtös, csupaszeplő, nagy kerek szemüveges nő, aki évekkel ezelőtt egyszer a bejáratnál megszólította, és egy órán át beszélgettek. Ez később jó néhányszor megismétlődött, és bár még egymás nevét sem tudták, kezdett kialakulni közöttük valami furcsa vonzalom. Amikor azonban már úgy tűnt, hogy tovább lépnek egymás felé, a nő mindig eltűnt hosszú hetekre, hónapokra, aztán a legváratlanabb pillanatokban tűnt fel, és ha ilyenkor leálltak beszélgetni, soha nem jött senki, hogy megzavarja őket. Egyszer aztán egyszerre érkeztek, beszálltak a liftbe, és a nő megnyomta legfelső emelet gombját, meg sem várva, hogy G. jelezzen. Némán utaztak fel, még egymás tekintetét is kerülték, majd amikor a lift megállt, a nő megcsókolta G.-t majd szó nélkül kiszállt és soha többé nem került elő. G. sokáig nem merte rászánni magát, hogy utána érdeklődjön a házban, de bárkitől kérdezett felőle, senki sem tudott róla, a legtöbben azt állították, hogy soha nem látták a házban.

8.

G.évekkel korábban látott egy horrorfilmet, amelynek főszereplője egy elmebeteg család volt, rokonokkal, háztartási alkalmazottakkal és egy öregotthonnal. Szinte követhetetlenek voltak benne a vérségi szálak, maga sem tudta, hogy a családnak hány gyereke van, csupán az volt világos, hogy van egy örökbe fogadott kamaszfiú, akivel szinte tíz percenként kikezd nimfomán nevelőanyja, és ez ettől kapott sokk nyomán a fiú minden körülötte lévő nőre ráhajt, legyen mostohatestvére, vagy sógornője, de egyikük sem tanúsítja a legkisebb ellenállást, sőt, dicsekszenek vele, hogy hol, mikor, milyen körülmények között adták oda magukat. Közben először egy skót juhászt ölnek meg bestiális kegyetlenséggel, majd a nevelőanya a következő áldozat. Persze őt gyanúsítják, és nem veszik észre, hogy már egy ideje a házban lakik egy tarkopasz fiatalember, akiről senki nem tud semmit. A kamaszfiú menekülni próbál, az öregotthonban akar elbújni, de az öregek elkapják, bedrogozzák, és onnantól kezdve mindenkit torznak lát, és mindenütt holttesteket vizionál. Amikor kijózanodik, döbben rá, hogy ő is elkezdett gyilkolni, de nem tudja, kik az ő áldozatai, és kiket ölt meg a tarkopasz fickó. A film e pontján G. rosszul lett, és otthagyta, bár izgatta a végkifejlet. Aztán egy szélviharos éjszakán azt álmodta, hogy ismét ez a film pereg, bár furcsállotta, hogy annak első felében soha nem látott jelenetek peregnek, és általa jól ismert személyek tűnnek fel fontos szerepekben. Mígnem rájött, hogy ő játssza az örökbe fogadott kamaszfiú szerepét, és minden élesben játszódik le a csábításoktól a vérfürdőkig…

9.

G.a kocsmában ír, amikor melléül egy nő, aki előzőleg feltesz a wurlitzeren egy régi Deep Purple-számot, majd hűvös hangon közli vele, hogy két órával ezelőtt a karjai között halt meg a férje. G. először csodálkozik ezen az érzéketlenséget, de a nő felvilágosítja, hogy a férfi halálra itta magát, és mindketten tudták, hogy ez vár rá. Azt is elárulja, hogy férje utolsó szavaival küldte le a kocsmába, hogy igya le magát, aztán szedje fel a legrosszabb arcú fickót. Így választotta ki G.-t. Hősünk bevallja, hogy régóta foglalkoztatja egy ilyen történet, mert egyszer már megszólították ugyanitt hasonló szöveggel, de az a nő, amikor a tettekre került volna sor, azt mondta neki: „Külön jöttünk, külön is megyünk el”. A mostani nő biztosítja, hogy ő nem fog visszalépni, és G. biztosan jól megírja a sztorit, amin mindketten meg fognak gazdagodni….