A 78 éves Elizbieta Ficowska Milánóban vendége volt az olasz Gariwo társaságnak, amely az Emlékezet napja alkalmából tisztelgett Irena Sendler emléke előtt, aki a lengyel ellenáll tagjaként társaival 2500 ember, zömmel gyerekeket mentett ki a varsói gettóból.
Ficowska asszony hat hónapos volt, amikor 1942 nyarán kiszöktették. Egy kőműves vitte ki a gettóból egy falábádban. 18 éves korában egy barátnőjétől tudta meg, hogy zsidó. Nevelőszülei ezt titkolták előtte. Egy magániskolában tanult, ahol szintén hallhattak. Ekkor kezdte kutatni származását. Elment a varsói Zsidó Történeti Kutatóintézet igazgatójához, aki azt tanácsolta neki, hogy ne foglalkozzon ezzel, rendes családja, jó élete van, elégedjen meg ezzel. „Zsidónak lenni senkinek sem hozott szerencsét” – mondta az igazgató.
Elizbieta azonban nem adta fel. A ládába tettek melléje annak idején egy kis ezüst kanalat, amelyen rajta volt a keresztneve és a születésű dátuma. Ennek segítségével sikerült magát azonosítania.
Az életben sokat köszönhetek férjemnek, aki mindig mellette állt – mondta a Corriere della Serának. Az asszony a szabadság és az emberi jogok megőrzéséért harcol ma is, mint ahogy tette a diktatúra idején. Arra a kérdésre, hogy hogyan ítéli meg a jelenlegi lengyelországi helyzetet, hosszú sóhaj után így válaszolt: „Szeretném elkerülni a választ, jobban szeretnék hallgatni, de egy dolgot azért ki akarok mondani: a jelenlegi politika nem tetszik.”
A Gariwo programjának keretében Ficowska találkozott Milánóban olasz gyerekekkel, és részt vett egy színházi előadáson, amelyet Irena Sandlerről írt és rendezett Roberto Giordano.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
