mondd el fivérednek
hogy nincs többé családja
mondd azt húgodnak
hogy ócska kis kurva
szólj az Úr angyalainak
nincs Isten odafenn,
mondd meg vágyó szívednek
hogy nem létezik szerelem
elmondtam fivéremnek
és zokogni kezdett
mondtam húgomnak csitt felelt
alszik a gyerek
szóltam az angyaloknak
fényük elvakított
szóltam szívemnek – tarts velem
ma éjjel – válaszolt
ó, húsvér ember – szólt szívem
míg átszállt rajtam az éj
készülj fel jön a bánat
s készülj jön az édes kéj
a szenvedés hulláma jött
elsodort kishíján
fel kell áldoznod bánatod
a gyönyörnek oltárán
és a könnyem hullott
majd jött egy sötét közöny
mely évekig tartott
tavasz jött semmi nem nyílt
nyár jött s a nap nem ragyogott
kristálytalan maradt a hó
termés senkinek sem jutott
kristálytalan maradt a hó
eltűnt a tavaszillat
nem volt nyár meztelen tánccal
s őszre mag sem maradt
sírtam volna elszáradt könnyem
nevettem volna gúny lett részem
futottam volna út nem volt út előttem
meghaltam volna meg sem születtem
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
