Egy gyermek építette fel házát
egy tavaszi délután - mondta a lány
de a gyermeket aztán elgázolták
mikor átment az utcán
az újságban olvasta mondta a lány
hogy elgázolta őt egy autó ilyen
és olyan sugárút sarkán
én persze nem hiszek neki
maga építette fel a házát
s akasztott narancsot gyöngyöket az ajtófélfára
ceruzával rajzolt virágokat a falakra
papírforgókat csinált a szélnek
gömbölyű köveket gyűjtött hogy a napon árnyékot vessenek
s a mennyezetre aggatott sárga és sötét léggömböket
valahányszor elmegyek hozzá
újra elmondja a gyermek történetét
sosem kételkedem – a legendás
személy szerepét megértem
elhelyezkedem
a papír-halak és a képzelt órák között
dicsérem rajzolt virágait
mosolygok mikor széles agyaglapokra rajzol engem
s szinte udvarolok neki
míg ő saját baleset-halálában gyönyörködik
(1956)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.