Göbölyös N. László irodalmi alkotásai, esszéi, publicisztikai írásai

2017. december 27. 05:53 - Göbölyös N. László

Moziról álmodtak az ókori rómaiak

4_enea_curato_dal_medico-kcxf-u110114004232388uf-1024x1220_lastampa_it.jpg

A legújabb régészeti leletek, főleg a Pompeiben találtak, arra utalnak, hogy az ókori rómaiak nemcsak ismerték a szemüveget, hanem megérezték, hogy a lencséket hogyan lehet felhasználni a lézer egyfajta primitív formájaként és mozi előszeleként.

Már Tíroszban, Knosszoszban és az egyiptomi al-Fajúnban is találtak lencse alakú üvegeket és kristályokat, amelyeket korábban amuletteknek, vagy tűzszerszámoknak néztek.  Ugyanakkor régóta ismert, hogy a rómaiak arra használták a többé-kevésbé ellaposított üveggömböket, hogy a napsugarak koncentrálásával tüzet gyűjtsanak. 

1983-ban Kréta szigetén találtak  egy domború-homorú lencsét, amely hétszeresen nagyított. Felszínén mikroszkóppal látni lehet a finom megmunkálás nyomait. A lencsét nagy hozzáértéssel formálták meg. Ezt az iraklioni múzeumban őrzik 23 másik darabbal együtt.

A lencsekészítés technológiája régebbi a római civilizációnál, mint azt a knosszoszi leletekből kiderül. Ezek  Kr.e. 3500 – 1200-ből,  a bronzkorból származnak.

Pompeiben találták meg viszont a rendkívül precízen elkészített kristályprizmákon kívül, amelyet a spektrum színeinek felbontására használtak, azokat a kis kerek, domború üvegeket, amelyekkel tiszta, felnagyított képet kaptak.  Ezzel együtt valódi, a mai értelemben vett szemüveg nem került elő.

Különös módon korabeli irodalmi források nincsenek ezekről a szemüvegként használt tárgyakról. Idősebb Pliniustól tudjuk, hogy a feltehetően rövidlátó Nero császár egy nagy csiszolt smaragdon keresztül szokta nézni az arénában a gladiátorok küzdelmeit. De az is lehet, hogy a napfény megszűrésére használta, vagy arra, hogy tompítsa a vér látványát, amelytől irtózott. Az sem kizárt, hogy a zöld színű kövön keresztül erősítette látását. Nem véletlen, hogy az emberi szem a színek közül először a zöldet veszi észre.

copertina_acciarini_a_lente_romani-kcxf-u11011400423238rzg-1024x576_lastampa_it.jpg

Ugyancsak Plinius írta le, hogyan használták a lencsék által összegyűjtött napsugarakat a római orvostudományban a sebek kiégetésére.  Ezt általában a vérzés megállítására alkalmazták, és sebészeti beavatkozásokat is csináltak így felforrósított fémeszközzel, de kisebb sebek esetében a lencse precízebb és főleg steril módszer volt.

De a meglepetéseknek még nincsen végük. Ugyancsak Pompeiben találták azt a tökéletes kristály ellipszist, amelyet két kis csavar tart egy bronztalapzaton. Erre az átlátszó lencsére egy emberi arcot véstek. Flavio Russo technika-történész szerint ha az ellipszist gyertya fénye elé tették, a figura kivetítődött a fehér falra - a modern diapozitív elve alapján. Ez a tárgy lehetett a laterna magica őse, amelyet 1645-ben talált fel Athanasius Kircher jezsuita szerzetes. Ez lett a kiindulópontja a mozinak.

Különös, hogy ezekről a találmányokról alig tud valamit az utókor. Vélhetően azért, mert a római jog még nem ismerte a szabadalom fogalmát, a feltalálók így nem váltak ismertté, az állam pedig nem ösztönözte e vívmányok terjesztését. Ráadásul a kor uralkodó filozófiája, a platói gondolkodás is „alacsonyabb rendűnek” tekintette a technikát. Éppen ezért a régészet még néhány évtizeddel ezelőtt is csak a művészetekkel és a vallási örökséggel összefüggő leletek iránt tanúsított  érdeklődést és nem foglalkoztak az olyan tárgyakkal, amelyeknek funkciója nem volt világos első látásra. Szerencsére a 20. század vége felé megindult a régészet további szakosodása és ezzel az érdeklődés a római civilizáció technológiai öröksége iránt. Jócskán van még tehát felfedezni és tanulmányozni való.  

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://elmehunyor.blog.hu/api/trackback/id/tr8713516799

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Göbölyös N. László irodalmi alkotásai, esszéi, publicisztikai írásai