Göbölyös N. László irodalmi alkotásai, esszéi, publicisztikai írásai

2017. augusztus 07. 06:03 - Göbölyös N. László

Negyvenezer éves barát

16161787-le-chien-meilleur-ami-de-l-rsquo-homme-depuis-40-000-ans.jpg

A kutya eredete közismert, de azért van benne rejtély. Azt tudjuk régóta, hogy a farkas és a kutya ugyanaz a faj, hogy az ember első társa a megszelídített farkas volt. A rejtély, hogy ez mikor és hol történt.

Arra semmiképpen sem lehet gondolni, hogy a kínaiak ősei háziasították a természetben bolyongó parányi pincsiket és hogy a dánok szelídítették meg a dán dogot. A kutyák mostani sokfélesége évszázadok során, és főként 200-300 év óta végbement kereszteződések eredménye. Mára az állatok szelektálása különleges jellemzők elérésére olyan méreteket öltött, hogy egymástól különböző genetikai variációk családjai jöttek létre. De még így is ugyanarról a fajról van szó, ellenére, hogy a kutyák sokan a farkas alfajának tekintik.

A szalembereknek több feltételezésük van. Néhány évig vita folyt az európai és az ázsiai eredet között. Az előbbi elmélet hívei az európai farkasoktól származtatnak egy kutyafajt, amely mára eltűnt. Az utóbbiak a közép-ázsiai kutyák nagy genetikai különbözőségére alapozva erre a régióra teszik az első háziasított kutyák megjelenését. Mások szerint Délkelet-Ázsiában találkozott egymással a két faj.

Tavaly a „kettős háziasítás” elmélete kerekedett felül. Egy európai kutató csoport, amelynek vezetője dr. Laurent Frantz, az oxfordi egyetem professzora volt, azt a következtetést szűrte le, hogy két különböző farkaspopulációt háziasítottak több ezer kilométerre egymástól és talán több ezer év különbséggel: az egyiket Európában, a másikat Ázsia keleti részében. Ezek a vonalak Európa egyes helyein kereszteződtek és az ázsiai kutyák részben az európaiak helyébe léptek.

Legújabban egy nemzetközi csapat tanulmánya jelent meg a Nature Communications-ben, amely Németországban és Írországban megtalált, 7.500 – 4.700 éves kutyamaradványok DNS-ének vizsgálata alapján úgy látja, hogy ezek az európai ág legrégibb háziasított példányai közé tartoznak. A kutatók az adatokat 5600 modern kutyáéval hasonlították össze.

Ezek a genetikai elemzések kimutatták, hogy a mostani nagy európai fajoknak kontinuitásuk van a neolitikum-korabeliekkel.

A kutatók összeállítoták a kutyák fejlődésének naptárát is, amely szerint a kutyák és a farkasok kb. 40 ezer évvel ezelőtt váltak szét, míg a keleti és az európai kutyák 20 ezer évvel ezelőtt. A kutyák háziasítása pedig egyetlen helyen, a két dátum között ment végbe. Nem találtak bizonyítékot arra, hogy létezett volna a paleolitikumban egy kutyafaj, amely genetikailag különböző volna a neolitikumban élőtől és kihalt volna.

A kutyák feltehetően elkísérték az embereiket vándorlásaikban. Az egyik kutya koponyáját asszociálták a sodort kerámia neolitikus kultúrájával, ami arra mutat, hogy a kutya elkísérhette az Ázsiából jövő népeket, amelyek ezt a fajta kultúrát művelték. Viszont ez nem jelenti azt, hogy két háziasítás lett volna. A szerzők a farkas és a kutya közötti genetikai különbségek megjelenését  a 41.500 – 36.900 évvel ezelőtti időszakra teszik,  jóval előbbre, mint az ázsiai és az európai vonal szétválását.

Az viszont még nem derült ki, hogy hol történt meg a híres első találkozás: a pillanat, amikor a farkas az ember társa lett. A kutatók szerint ennek megállapításához genetikai vizsgálatnak kellene alávetni a paleolitikum összes kutyamaradványait.

border-collie-8.jpg

Egy francia kutyahonlap összeállította a legintelligensebb kutyák 10-es toplistáját. https://www.guide-du-chien.com/chien-intelligent-top-10/  Eszerint az abszolút első a Border Collie, amelynek szüntelen fizikai és intellektuális ösztönzésre van szüksége. A 2. a rendkívül tanulékony, játékos uszkár, és csak utána következik sokak kedvence, az okos és rendkívül érzékeny német juhász. A 4. Golden Retrievernek a segítő (pl. vakvezető) tulajdonságait emelik ki. A francia kutyabarátok az 5. helyre teszik a rossz hírű dobermannt, amelynek hangsúlyozzák ugyan őrkutya erényeit, de úgy vélik, hogy amennyiben jó nevelést kap, kedves, barátságos jószág. A Lassie-történetből ismert skót juhász ragaszkodása legendás, nagyon szereti a gyerekeket, de gyanakvó az idegenekkel szemben. Az utóbbi években népszerűvé vált Labrador Retrievert nemcsak bumfordi játékosság miatt szeretik, hanem azért is, mert kiváló segítség lehet fogyatékkal élő emberek számára. A kontinentális törpe spániel 8. helyét vidámságával érdemelte ki, egyesek egyenesen antidepresszáns tulajdonsággal ruházzák fel. A Rottweilerben nemcsak az őrt, hanem az engedelmes, szeretettel teli ebet is tisztelik, aki remek szimata révén a legjobb keresőkutyák egyike. A tízes listát a gazdájával szinte összenövő ausztrál pásztor zárja.  Azért a mi honfiúi lelkünk hiányolja innen a nemcsak szép, de páratlanul okos, mély érzésű, minden idegszálával embertársára figyelő magyar vizslát…

magyar_vizsla_0435.jpg

 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://elmehunyor.blog.hu/api/trackback/id/tr4912690853

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Göbölyös N. László irodalmi alkotásai, esszéi, publicisztikai írásai