Mikor átmentem North Bothey erdején
a bérceken láttam egy szép szellemhölgyet
gyûrû volt ujján és szellôk a talpán
bármerre lép zenében élhet
szerelmi bölcsônk napjai voltak
ama napokról álmodom édeset
csodaszép napok hála a csillagoknak
légyfogó meggyfa vöröslô tenger köszönet
midôn az utolsó napsugár a dombon izzik
a szivárvány csúcsán hol ôslegendák laknak
kísértetkocsi viharzik az éji esôben
s a csendes hajnal éppen csak dúdolgat
(1973)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.