hanghálót fonnak
szerelem-lényeinkből
hullám-feketén
légőrvény lüktet
szökőár-szoknyák
vágtatnak belénk
talpunkon halljuk
temetetlen legendák
szívveréseit
megváltás elől
menekülő szabadság
oltalmat ígér
száz édes Pokol
az Éden érfalán túl
ontják vérünket
vetemedő vágy
oroszlánok tüzelnek
méz-csapda mélyén
női körkörök
altestét him harsonák
hevítik jéggé
nászágyunkba száll
az újhold lázgörbéje
és hűs csendre int
ki tünteti el
féknyomait gyorshajtó
jelenidőnknek?
(Ravel: Bolero – Győri Balett, Nemzeti Táncszínház, 2017. április 26-27)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.