ó
el nem
menni
zavart
bőrnek lenni
ó
sírni
nem kiáltani
oly gyászos az
hogy a galamb kacagja
zihálásodat
ó
nem birtokolni
nem itt lenni
de elhagyni
az egyenlítő-ragyogást
aki rongyokban
átsétált
a csupasz ködön
aki átsétált
a világ hajlatain
morzsolt csontokkal
kifakadt hússal
kinek jaja
nem repült el
hogy sántán köszöntse
az ihletett eget
aki őrülten botorkál
ott hol a szentek elfogytak
a Délkereszt alatt
(1996)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://elmehunyor.blog.hu/api/trackback/id/tr308917078
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
