Göbölyös N. László irodalmi alkotásai, esszéi, publicisztikai írásai

2016. május 05. 04:36 - Göbölyös N. László

Nők, akik elsők voltak

800px-hypatia_charles_william_mitchell.jpg

Huszonegy évvel ezelőtt, 1995 áprilisában helyezték át Marie Curie földi maradványait a párizsi Pantheonba. A kétszáz éves épületben addig csak híres férfiak nyugodhattak.

Madame Curie egyike volt azoknak a nőknek, akik sok mindenben elsők voltak a világon. Ő első nőként taníthatott a Sorbonne-on, első nőként kapta meg a fizikai, majd kémiai Nobel-díjat, és az első és máig egyetlen nő volt, akit kétszer tüntettek ki a legrangosabb tudományos elismeréssel.

A La Stampa felidézett néhány hozzá hasonló úttörő nőt a világtörténelemből. Alexandriai Hypatia a késő ókor híres matematikusa és filozófusa volt. 370 táján született és szerencsétlenségére ő lett a keresztény vallási fundamentalizmus első áldozata is, a tudás, a szabad gondolkodás mártírja: fanatikus szerzetesek verték agyon 415 márciusában. Halála egyben Alexandria hanyatlásának kezdetét is jelezte. Ő volt az egyetlen filozófusnő, aki Raffaello megfestett az Athéni iskola című képén.

A klasszikus korban szerzett magának költői hírnevet Szapphó (kr. 612-570 körül), aki elsőként írt a női eroszról. Sajnos őt manapság többet emlegetik leszbikus orientációja, mint költészete kapcsán.

Egyébként nő volt az első, akinek verse ránk maradt. Enkheduanna volt a neve, mezopotámiai hercegnő és papnő volt. (kr.e. 2285-2250 körül). Műveit kora legjobb irodalmi alkotásai közé sorolták.

Nyilván nem ők voltak az egyedüliek, és mégis évszázadokat kell hiába átfésülni ahhoz, hogy másokra is rátaláljunk. A nők nem férhettek hozzá a tudáshoz és csak nagy ritkán kerülhettek hatalomra. Elég arra gondolni, hogy bár az első egyetemek a 9. és a 11. században kezdtek működni Európában, csak 1678. június 25-én kapott diplomát az első nő az olasz Elena Lucrezia Piscopia Cornaro személyében, aki filozófussá avattak a padovai egyetemen. Az igazság az, hogy teológiát tanult, de a XXIII. János pápa által szenntá avatott Gregorio Barbarigo, Padova püspöke nem egyezett bele, hogy nő tanítsa Krisztus doktrínáját. Elena Lucrezia azzal vágott vissza, hogy a zsúfolásig megtelt padovai katedrálisban jelentette be a tiltást. Az utókorra azonban nem maradt fenn róla semmi más információ. Orvosi diplomát azonban csak 1849-ben kapott először nő. Az amerikai Elisabeth Blackwell a leendő doktornők képzésében is élen járt.

Az angol, de New York-ban letelepedett Laura Keene volt az első nő, aki önálló színházat és színházi társulatot hozott létre 1855-ben. Az első olimpiai bajnoknő az angol Charlotte Cooper volt, aki az 1900-es párizsi olimpián teniszezőként nyert aranyérmet. Nancy Astor vikomtessz volt az első, aki 1919-ben helyet foglalhatott a brit parlamentben. Edith Wharton kapott először irodalmi Pulitzer-díjat 1921-ben az Ártatlanság kora című művéért. 1926-ban első nőként úszta át a La Manche-csatornát az amerikai Gertrude Ederle. Amelia Earhart szelte át repülőgépen először nőként az Atlanti-óceánt 1928-ban. Az első női filmkritikus Louella Parsons volt, a rettegett hírű amerikai újságírónőnek köszönhetjük a sztárpletyka műfaját, amelyet 1914-ben indított el a Chicago Record Heraldban.

A világ első női kormányfője a Sri Lanka-i Sirimavo Bandaranaike volt, háromszor viselte a hivatalt, először 1960-ban. 1975-ig kellett várni az első nőre a Mount Everest tetején: a japán Tabei Dzsunkónak sikerült ez a tett. Valentyina Tyereskova 1963. június 6-i űrutazásával nem csupán az első nő volt az űrben (alig 26 hónappal Jurij Gagarin után lőtték fel), hanem egyben az első civil is, az addigi űrhajósok ugyanis, mind a Szovjetunióban, mind az Egyesült Államokban, a légierő tisztjei voltak.

Festőről már a kr.e. 4 századból tudunk: Egyiptomi Heléna volt az, aki a Nagy Sándor és III. Dareiosz között zajlott isszoszi csatát festette meg. Sapphot zeneszerzőként is számon tartották, míg a középkorban elsősorban a miniatűrfestőként elismert Hildegard de Bingen (1098-1179) is komponált Az első filmrendezőnő, a francia Alice Guy-Blaché (1873-1968) a mozi hőskorában kezdte pályáját, de évtizedeken át alig-alig volt követője neme képviselői közül. Az első diplomatanő az orosz Alexandra Kollontaj volt (1872-1952), aki azonban nagykövetként csak a második volt 1923-as norvégiai kinevezésével, őt Diana Abgar előzte meg 1919-ben, mint Örményország tokiói követe.

Az Egyesült Államokban, amelyet előszeretettel írnak le úgy, mint a szabadság földjét, Victoria Woodhull volt az első női elnökjelölt. 1872-ben az Egyenlő Jogok Pártjának színeiben indult. Az afro-amerikai nők jogaiért harcolt, de a választások előtti napokban letartóztatták és így nem kapott egyetlen szavazatot sem. Woodhull volt egyben egyike az első Wall Street-i brókernőknek. Száznegyvenkét évvel később viszont már komoly esélye van Hillary Clintonnak arra, hogy – első nőként és ezúttal nem First Lady-ként, hanem saját jogán – beköltözzön a Fehér Házba. Bár személye körül megoszlanak a vélemények: nem női mivoltát kérdőjelezik meg, inkább azt emelik ki, hogy politikai sikereit - ahogy korábban Margaret Thatcher vagy napjainkban Angela Merkel -  jelleme "férfias" vonásainak köszönheti.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://elmehunyor.blog.hu/api/trackback/id/tr228676868

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Göbölyös N. László irodalmi alkotásai, esszéi, publicisztikai írásai