Minden megkezdett óráért életünkkel kell fizetnünk. A 25. óráért a legtöbbet.
Túlhordtuk magzatpózba merevedett rettegéseinket. Nem segít rajtuk már a császármetszés sem.
Magvaváló tiltott gyümölcseink hasítják letarolt édenkertjeink hajnalát.
Katatón kezek mázolnak bolttalan egeket.
Kába körforgalmainkat delejezik elmozdult tengelyek.
Részidős részecskéink együtt és külön is elérték végsebességüket, ahol az egy és oszthatatlan osztódással szaporodik.
Nem viszonyítási alap többé a világegyetem ostobaságához mért relativitásunk.
Csupán Damoklész fénykardnyelői élik túl zártosztályharcainkat.
(2016-04-22, Barta Dóra: Megbolydult bolygó)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.