Azon a januári napon, amikor meghalt David Bowie, és Golden Globe-díjat kapott a Saul fia, újra megnéztem a Született gyilkosokat, és olyan iszonyat vett rajtam erőt, hogy hosszú idő után ismét elszívtam egy vízipipát. És aznap újra elkezdtek fúrni a házban.
Segítség! Sürgősen keresek valakit, aki tud megoldást arra, hogy miként maradjanak meg korszerű közösségi kapcsolataim úgy, hogy közben ne értesüljek a hazámnak nevezett ország vezetőinek nevezett lények mindennapos megnyilatkozásairól. A célprémiumon még gondolkodom, de emberbaráti szolgáltatást is elfogadok.
Minden lépcsővel egy nappal többet élsz – mondják az egészséges életmód hívei. Kivéve, ha az a vérpadra vezet.
Milyen ország az, ahol egy filmplakát, amelyen a népszerű színész bemutat a világnak, jobban kiveri a biztosítékot, mint milliárdok elrablása, milliók lehetetlenné tétele? Igaz, egy középső ujjat ki lehet kockázni, mintha úgy nem látszana…
Egy szokásos FB-rejtvény szerint az én dalom a Getnó. Mert hogy soha nem vagyok megelégedve semmivel. Persze a dal arról is szól, hogy nem tudok kielégülni. Most akkor melyik értelmezését kényszeríti rám a FB?
Gyerekkorom óta szinte mindig volt rajtam valami kisebb seb. Lehet, hogy ezért sikerült elkerülnöm a nagyobbakat.
„Holokauszt nem volt, de volna rá igény” – jelent meg egy falon. Én ehhez a falhoz állítanám a felirat szerzőit, és eljátszatnám, hogy kivégzik őket. Akkor talán elgondolkodnának az igényeikről.
A diktatúraveszély legjobb esetben is csak ezer embert érdekelt annyira, hogy kimenjen a hideg januárban az ország főterére. Az otthon maradásra minden ok jó. Ami nem változik, abból baj nem lehet. Van-e ennél ősibb magyar átok?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
