A kolumbiai elnök személyesen jelentette be, hogy megtalálták a San José vitorlás hajót,amelyet az angol tengerészet süllyesztett el 1708-ban nemesfémet és drágaköveket tartalmazó szállítmányával együtt. A szállítmány értéke becslések szerint eléri az egy milliárd eurót, nem véletlen, hogy az elnök az emberiség története legnagyobb megtalált kincsének nevezte és elárulta, hogy szándékában áll múzeumot dedikálni a legendás hajónak.
A hajóroncsok Gráljának tekintett hajó több mint három évszázad óta hevert a Corales del Rosario szigetek közelében. A kincsvadászokat a bronzágyúi vezették nyomra a jellegzetes delfinvésetükkel. A robotok lefényképeztek fegyvereket és más tárgyakat is a homokban.
A hajó egy flotta legjelentősebb tagjaként, az amerikai spanyol gyarmatok kincseit szállította Spanyolországba V. Fülöp kincstárába az örökösödési háború / 1701-1712/ kellős közepén. A barui csata során támadták meg az angolok 1708. május 28-án. Kincseivel együtt akarták elfoglalni, de a hajó felrobbant és elsüllyedt. A legénység 600 tagja csaknem mind elpusztult, míg a smaragddal megtöltött 116 láda és a két tonna platina a tenger fenekére került. A hajón szállították Peru alkirályának egész személyes vagyonát is.
Kolumbiai és nemzetközi kutatók csapata, amelynek specialistái 1985-ben megtalálták a Titanic roncsait, a San José után kutatva tanulmányozták az akkori szelek és tengeri áramlatok irányát, valamint a spanyol és a kolumbiai gyarmati archívumok anyagát, míg november 27-én végre rátaláltak a roncsra egy olyan helyen, ahol még senki sem kutatott.
Ezután robbant ki a jogi huzavona a kolumbiai kormány és a Sea Search Armada kincsvadászó amerikai társaság között, amely egyébként, a kincset 3,6 és 15 milliárd euró közötti összegre taksálja és azt állítja, hogy lokalizálta a hajót még 1981-ben az elsüllyedése zónájában és az erre vonatkozó adatokat átadta Bogotának. A kolumbiai hatóságok - állítása szerint - akkor elfogadták, hogy a társaságnak adják a kincs 35 %-át, ha a peruiakra hagyják a hajó felszínre hozatalát. 1984-ben azonban visszakoztak. A parlament ugyanis megszavazott egy törvényt, amely szerint a San José 95 %-a az államot illeti meg. A Sea Search Armada a kolumbiai területen elindított procedúrákból győztesen került ki, amennyiben megítélték neki a zsákmány 50 %-át, ám ezt nem fogadja el a kolumbiai kormány és ebben támogatást talált az amerikai igazságszolgáltatásban, amely úgy ítélte meg, hogy a San José maradványai a kolumbiai kulturális nemzeti örökség részei.
A kincsvadászat ezzel együtt még messze van attól, hogy befejeződjön. Állítólag mintegy ezer roncs fekszik még a tengerben ebben a térségben, bár csak 6-10 szállított kincseket.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
