A környezetszennyezés a paleolitikumra nyúlik vissza
A barcelonai Autonóm egyetem kutatói egy izraeli barlangban 400 ezer éves emberi fogakat találtak, amelyeknek vizsgálatából értékes információkhoz jutottak.
A fogakon talált fogkőn karbon nyomokat fedeztek fel, amely feltételezésük szerint abból a tűzből származott, amelyet a barlangban gyújtottak ételeik elkészítésére. Ennek alapján megállapítható, hogy a fogak tulajdonosai voltak az emberi történelem első környezetszennyezői.
A fogakban talált maradványokból azt is meg tudták állapítani, hogy az akkori ember magokkal és gyökerekkel, ezenkívül hússal táplálkozott. Ez utóbbinak minden részét a velőt is fogyasztotta, a csontokból pedig különböző eszközöket készített. A fogakban talált kis rostok arról árulkodnak, hogy fogpiszkálót is fabrikált belőlük.
A kutatás eredményeiről a Quaternary International számolt be.
A CO2 csökkenése nem menti meg az óceánokat
Az óceánok valódi ellensége nem a CO2, hanem az üvegházhatású gáz. A potsdami Institute for Climate Impact Research (Pik) tanulmánya szerint, amelyet a Nature Climate Change hozott nyilvánosságra, a CO2 eltávolítása az atmoszférából a mérnöki geológiai rendszereken keresztül, nem elegendő a vizek megmentésére, amelyek hőmérséklete az üvegházhatású gáz miatt növekszik és savasodik. Ahhoz, hogy megőrizzük a tengeri életet, legalábbis az általunk jelenleg ismert formájában, „a kibocsátás gyors csökkentésére van szükség, mert a széndioxid eltávolítása segíthet, de nem helyettesíthet.”
„ A mérnöki geológia intézkedéseit jelenleg tárgyalják, mint egy fajta utolsó esélyt a klímaváltozás elkerülésére, akár arra az esetre, ha a politikusok nem tudnak megegyezni a kibocsátások csökkentéséről, akár azért, ha az átalakítás energetikai rendszereit elhalasztják”- magyarázza a tanulmány szerzője, Sabine Mathesius. „Mindazonáltal, az óceánokat figyelve, megállapítható, hogy ez a megközelítés nagy kockázatokat hordoz magában.”
A szakértők szerint, akik számítógépen szimuláltak különböző szcenáriókat, minden csak idő kérdése. Ha azonnal csökkentenék kibocsátásokat, az atmoszféra CO-2-jét eltávolító rendszerek eredményesek lehetnek. Ha azonban a kibocsátások aránya a jelenlegi ütemben folytatódik, a savasodás gyakorlatilag megállíthatatlan lesz. Ha például egy évszázadon belül sikerülne csökkenteni az atmoszférából annyi CO2-t, ami lecsökkentené a koncentrációt az iparosítás előtt színvonalra, „az óceánok savtartalma akkor is négyszer magasabb lenne, mint az iparosítás előtt.”
„Az óceán mélyén a CO2 által, ebben az évszázadban okozott kémiai hatás évezredekig fenn marad” figyelmeztet John Shellnhuber a Pik igazgatója. „ Ha nem teszünk idejében lépéseket a kibocsátások csökkentése érdekében a hőmérséklet várható 2%-os növekedését figyelembe véve, nem leszünk képesek megőrizni az életet tengerben”.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
