GNL911

A szuperinternet menthet meg bennünket - állítja Jeremy Rifkin. aki szerint a kapitalista modell elavult és nem lehet kikerülni a válságból azzal a típusú fejlődéssel, amelyet eddig ismertünk.

„Kedves olaszok, nincs a világnak olyan országa, ahol ezekben az években ennyi időt töltöttem volna, ezért nyíltan, szívből szólok Önökhöz. Jól tudom, milyen gazdasági válságban vannak már régóta. Ma meg hozzájön még a recesszió. Sokan úgy gondolják, hogy nincs rá megoldás. Ez tévedés, annak a véleménye, aki nem akar ellene semmit sem tenni. A technológia azonban valóban jobb jövőt teremthet, egy igazságosabb társadalmat, ahol díjazzák a kreativitást, a szorgalmat. Új munkahelyeket teremthet, de először elektrosokkra van szükségük, pszichológiai fordulatra. A cinizmusból, amely kétségbeeséshez vezet, át kell térni a reménykedésre, amely gyorsan megmozgatja a dolgokat és újraindítja a gazdaságot. Ezt a reményt a harmadik ipari forradalomnak nevezik és megvalósításának eszköze egy szupernet, egy intelligens hálózat, amely, nemcsak az információk cseréjét teszi lehetővé, hanem a 3D nyomtatásnak köszönhetően a tárgyakét is, valamint a megújuló energia, amelyet mindenki autonóm módon tud majd termelni. Az új társadalmi paradigma e három eleme már készen van, csak össze kell őket kötni.”.- Így mutatott utat az olaszoknak abból az alkalomból, hogy részt vett legújabb könyvének ‚a The Zero Marginal Post Society-nek az olaszországi bemutatóján. A könyv már világsikert ért el, a világ számos vezető politikusa nyilatkozott róla elismerően, amikor receptet kerestek benne a válságból való kilábalásra.

Az amerikai közgazdász csapata járja a világot, konferenciákat, előadásokat tartanak, amelyekben magyarázzák elképzelésüket és megvalósításának módjait.

Rifkin a La Repubblica kérdéseire válaszolt:

- 40 év telt el az első könyve, a How to Cornmit Revolution American Style óta. 1973-at irtunk akkor és Ön meggyőzött sok ezer embert, hogy blokád alá kell venni Boston kikötőjét az olajtársaságok elleni tiltakozásul. Ezt követte további 22 könyv és mindegyikben megrajzolt egy közeli jövőt. Nem megy ez Önnél egy kicsit túl könnyen?

- Nincs lelkiismeret-furdalásom azért, amit hirdettem. Az élet állandó tanulás és a kudarcból többet lehet tanulni, mint a sikerből. De azt hiszem, hogy gyakran beletaláltam. A fosszilis fűtő anyagok válságát nem én találtam ki, sem a kritikus szemléletet a biotech-hel és a génmódosítással szemben. Megírtam, hogy a robotizálással egy bizonyos fajta munka eltűnik. Egy híres hetilap a címlapján azt írta, hogy majd meglátjuk, ez történik-e. Néhány évvel később egy másik címlapján már bevallotta, hogy igazam volt. Pedig nem vagyok jós.

- Még csak nem is a szerencséje játszott közre, gondolom.

-Nem, odafigyelek a részletekre. Meglátom a nyilvánvaló dolgokat, amelyeket mások alábecsülnek. Meglátom a lehetőségeket. A Dolgok Internetjét, például, nem én találtam ki. Évek óta beszélnek róla, de senki sem mondta meg, hogy milyen hatással lesz az életünkre. Például, hogy innen lesznek új munkahelyek, amelyeket most mindenki keres.

- Ön nem túl optimista a vízióiban?

- Nem hiszem. Csak eltökéltnek kell lenni. Mindenképpen lesznek megtorpanások, hibás lépések, problémák, de van valaki, aki azt hiszi,hogy ugyanazok maradhatunk a következő 50 évben? Hogy kikerülhetünk a válságból ugyanazzal a modellel, amellyel beleléptünk? Hogy az olaj és a fosszilis fűtőanyagok lesznek továbbra is a világ motorjai? A reformok, amelyekről beszélnek Olaszországban és Európában, szükségesek, de nem elegendőek az újrainduláshoz. A világ olyan új víziójára van szükség, amely összeköti a folyamatban lévő három változást. Egyébként, mindig így volt. Az első ipari forradalomban a gőzmotor, a telegráf és a vasút játszotta a főszerepet. A másodikban az elektromosság, a telefon és az olaj. És ma is alakul három elem konvergenciája: a kommunikációé, a megújuló energiáé és a műholdak által irányított szállításé. De, hogy igazán be lehessen lépni a digitális gazdaságba, szükség van egy hatékony infrastruktúrára, a Szuperinternetre.

- A könyve, úgy tűnik, álmokat fogalmaz meg. Megvalósíthatók, de a távoli jövőben, nem?

- Németország nagyon agresszíven halad előre ebbe az irányba. Energiája 27 %-a származik a megújulókból. Kínában vállalták, hogy négy év alatt 82 milliárd dollárt fordítanak az energia szuperinternetjének a megvalósítására. Kínaiak milliói fogják előállítani saját megújuló energiájukat szélből és Napból. És úgy fogják cserélgetni egymás között, mint ma egy e-mailt.

-Érdekes, hogy Önt kevesebben hallgatják meg Amerikában azok közül, akik döntenek.

- Ez egy rettenetes irónia. Ha valaki az USA-ba megy, érezheti a régi világ szagát. Fáradt országnak látszik, amely nem akar kockáztatni, elrémíti a közpénzek kiadásának gondolata. Beleszerettek abba az elképzelésbe, hogy csak sziklákat zúzva lehet energiához jutni, nem a megújulókkal. De ha továbbra is így cselekednek, Amerika tíz év múlva másodrangú országgá válik.