GNL911

A mindenre elszánt és mindenre kapható Riporter olyannyira közel kerül interjúalanyához, a Best-sellerirónőhöz, hogy egyik, magánjellegű találkozásuk során még egy sztori-ötletét is elmondja neki.

A történet hőse egy nemcsak tehetségéről, hanem botrányairól is híres francia színésznő, B., aki hazánkba jön forgatni, és annyira megtetszik neki a mindenre elszánt és mindenre kapható Riporter (a továbbiakban R.), hogy megkéri őt: kalauzolja őt néhány napig a fővárosban. A színésznő nem tagadja meg önmagát. Az egyik divatbutikban ügyesen a ruhája alá rejt két másikat, és fizetés nélkül, észrevétlenül távozik. R. először arra gondol, hogy úgy tesz, mintha nem látott volna semmit, hogy aztán ő legyen az első, aki lecsap az ismét áruházi lopáson kapott színésznő címlapsztorijára. Aztán úgy gondolja, hogy csavar egyet a történeten. Beadja B.-nek, hogy máris a nyomában vannak, és ebből mekkora balhé lesz, nyüzsögnek majd körülöttük a papparazzók, a forgatásnak pedig lőttek. De ő tud egy megoldást. Néhány napra eltűnteti őt a világ szeme elől – ezt persze megint felkapja a média, égre-földre keresik – aztán előkerül, és elmondja a sajtónak, hogy elrabolták, de beleszeretett elrablójába – Stockholm-szindróma - és most már itt is marad az országban vele örökre. A színésznőnek tetszik az ötlet, és megadóan követi R.-t, aki elviszi őt egy külvárosi lakásba, ahol senki nem keresheti. B. eltűnése, ahogy várják, valóban felkerül a bulvárlapok címoldalára, R. maga jelentkezik, hogy kinyomozza, mi történt és naponta csepegteti a sztori apró részleteit. A művésznő egy hét után megelégeli a rejtőzködés, és kéri R.-t, hogy fejezzék be a játékot. Csakhogy R. ekkor már úgy „megmentőből” valóban emberrablóvá válik.

A történet, amit R. elmesél a Bestseller-írónőnek (a továbbiakban I.), részben igaz : valóban kalauzolta B.-t, valóban jártak divatbutikokban, a többi azonban már csak fantáziájában született meg. I. mindazonáltal ráharap és alig egy hónap alatt megírja belőle legújabb könyvét, amelyben R. és B. játéknak indult kalandja kis híján tragikus, Bonnie és Clyde-szerű fordulatot vesz, végül azonban happy enddel zárul: a történetüket megveszi egy nagy filmproducer, hőseink elkerülik a börtönt, és azzal búcsúznak egymással, hogy ha legközelebb találkoznak, onnan folytatják, ahol abbahagyták. És mindenki gondolhat, amire akar.

Az új könyv sikere a korábbiakat is felülmúlja, még a komolyabb kritikusok is megdicsérik, mert a pletykasajtó mélyen szántó leleplezését érzik meg benne. Egyes ítészek még azt is megpendítik, hogy I. végre „igazi írónő” lesz. R. ekkor döbben rá arra, hogy mekkora ostobaságot követett el e „baráti szívességgel”, különösen, hogy I. az interjúk során meg sem említi, hogy az ötlet R.-től származott, csupán annyit mond, hogy, mint már annyiszor, egy újsághír indította el a fantáziáját. A könyv nem szűkölködik olyan erotikus, már-már beteges lelkivilágra utaló részletekre, amelyek ugyan benne voltak R. agyában, de ezeket még I.-nek sem merte elmondani? Kitalálta volna a gondolatait, vagy pedig a Best-seller-írónő perverzebb, mint hitte?

Új terv fogan meg R. agyában. Egy nagy érdeklődéssel várt író-olvasó találkozó előtt bedobja az ötletet I.-nek, hogy „nyomtalanul tűnjön el”, mint a könyvbeli hősnő, és őt is égen-földön keresik majd, de sehol nem találják és akkor majd R. elindítja magánnyomozását, szállítja a lapoknak a napi szenzációkat de a végén I. előkerül, és nagyobb sztár lesz, mint valaha. I., aki semminek nem tud ellenállni, ami sikert hoz, beleegyezik. Egy éjjel R. érte jön autójával és elindulnak….

De ezt a best-sellert ezúttal én fogom megírni, I. és R. helyett, plagizálók kíméljenek!

© gnl911