GNL911

Az amerikai fegyverjogok alakulásának története és hatásai a múltbéli tragikus események tükrében

A kezdetek - fegyverkultúra az Egyesült Államokban

Az USA-t a szó legszorosabb értelmében "fegyverrel a kézben" alapították, hiszen függetlenségét is a 18. század egyik legnagyobb hatalmával, a brit monarchiával szemben vívta ki. Az amerikai függetlenségi háború következtében 13 állam kivált a brit világhatalom függéséből, és a szabadság eszköze természetesen nem más volt, mint a háború, a fegyver. A fegyverkultúra kialakulása azonban ennél mélyebbre is visszavezethető, mivel az angol fegyvertartási hagyomány kiterjedt az amerikai gyarmatra is, melynek gyökerei ókori gondolatokon alapulnak. Platón kidolgozott egy elemzést melyben összevetette a társadalmi és politikai következményeit egy fegyvertartó társadalmat és egy kizárólagos erőszakmonopóliummal rendelkező állammal, és a józan egyedek fegyverbirtoklását etikailag elfogadottnak találta. Ezeket a hagyományokat leszámítva a vadászatnak a jelentősége ami kiemelendő, mivel akkoriban ez még a létfenntartás egy komoly eszköze volt, lévén szükséges egy fegyverjogokat védelmező törvény meghozása. Ezek alapján született meg az ún. Második kiegészítés, mely kb. így szól: Az emberek fegyvertartásának és hordásának joga egy jól szervezett milícia fenntartására, lévén egy szabad állam lételeme, nem korlátozható.

A államalapítás óta az USA ma a legnagyobb fegyverexportáló országává vált, a folyamatos háborúzások révén az amerikai fegyverpiac  állandó virágzását éli. Politikai malőröknek köszönhetően a világ legtöbb országa számára az Egyesült Államok partner különböző fegyverek  értékesítésében, akár ellenséges államoknak is. Az iraki háborút megelőzően a CIA több mint 2 millió AK típusú gépkarabélyt és ehhez lőszert juttatott az arab országba hogy megdöntsék a diktatórikus rendszerüket. Az ügy pikantériája az, hogy jelenleg a megszálló amerikai és szövetséges katonák ezek a Kalasnyikovok ellen küzdenek.

A fegyverkultúra virágzását számtalan márka jelzi, és mivel ehhez az amerikaiak nagyszerűen értenek, világszerte másolják a különféle fegyverplatformokat, licensszel vagy anélkül, még hazánkban is. Az alkotmánynak köszönhetően pedig engedékeny törvények születtek, mely lehetővé tette hogy bárki (korábban akár különösebb ellenőrzés nélkül) fegyvert tarthasson. Így történhetett meg hogy Lee Harvey Oswald meggyilkolhatta Kennedy elnököt. Lee fegyverét, egy második világháborús olasz puskát, egy aukció révén vásárolta amit postán szállítottak ki, valamint a hozzá vett japán távcsövet is ugyanígy kapta meg. Bár az eset meglepő volta ellenére nem ez váltotta ki a fegyvertartást ellenzők "mérgét". A téma sokrétűsége lévén csak a legfőbb esetek lesznek kiemelve, mégpedig az iskolai lövöldözések.

A fegyvertartást ellenzők - több fegyver, több agresszió

A kontra-fegyverjogok csoportját számtalan kisebb szervezet alkotja, mivel az amerikaiak lőfegyverek iránti szeretete mélyebbről fakad, ezért még nem alakult ki meghatározó szervezet mely a teljes ügyet felkarolhatná a kisebb szegmensekkel együtt. Viszont a média, főleg a demokratákat támogató felületek megjelentetik a kisebb szervezetek véleményét is. A legtöbb egyesület közös ponton van azokkal a szempontokkal amik alapján korlátoznák az amerikai fegyveres gyilkosságok eshetőségét, így például a nagyobb kapacitású tárak betiltása és helyettük korlátozott lőszert tartalmazó tárak bevezetése, azon személyek nyilvántartása kik nem jogosultak fegyvervásárlásra (később azok listázása is akik valamilyen lőfegyverrel rendelkeznek), a fegyverek és tárak eladásának korlátozása, illetve az utóbbi időben leginkább hangoztatott katonai típusú öntöltő puskák, gépkarabélyok betiltása civilek számára.

A fegyvertartást ellenzők szerint semmilyen indok nem létezik arra, hogy egy nem szolgálati szervnél dolgozó egyén számára nagy kapacitású tárakra lenne szüksége. Úgy tekintenek erre, hogy a nagy lőszerkapacitás csak egy "kényelmes megoldás" egy bűnöző számára hogy több emberrel, gyorsan végezhessen. A nagy kapacitású tárak alatt a 20-30 lőszer körülieket értik (ez az átlag), de manapság léteznek akár 100 darabos lőszerrel működő tárak is, melyek szintén elérhetőek mindenki számára. A Virginia Tech mészárszéknél, a Sandy Hook általános iskolai incidensnél, illetve a Columbine középiskolai lövöldözésnél is a felsoroltakhoz hasonló tárakat alkalmaztak, és gyilkoltak valamint sebesítettek meg százakat.

A Virginia Tech vérfürdő egyike a legsúlyosabb tömeges gyilkosságoknak az USA történelmében, 32 embert ölt meg és 17-et megsebesített egy dél-koreai származású diák. A 2007 április 17-i öldöklés során a 23 éves Seung-Hui-Cho két maroklőfegyvert, tizenkilenc 10 és 15 lőszeres kapacitású tárat és több mint 400 lőszert vitt magával. Cho két órával az tragédia kezdete után öngyilkos lett. Cho lőszerválasztása is olyan típusokra esett, ún. hollow-point vagy üreges hegyű töltényekre melyekkel többet árthat áldozatainak. A Sandy Hook incidensnél 2012 december 4-én a 20 éves Adam Lanza egy katonai félautomata gépkarabélyt valamint két pisztolyt vitt magával, a gépkarabéllyal 154 lőszert tüzelt, meggyilkolva 28 embert, főleg gyerekeket, még a tragédia előtt otthon édesanyjával is végzett. A 155-ik lőszert az egyik pisztolyából a mészárlás végén önmaga ellen fordította. A házkutatás során a fiú szobájában további 1400 (!) lőszert, illetve további különféle lőfegyvert találtak, mivel anyja lelkes fegyvergyűjtő, és a fiú által használt fegyverek is mind az édesanyjától származnak. A Columbine középiskolai vérengzésnél két fiatal, Eric Harris és Dyan Klebold  iskolatársaik és tanáraik ellen fordították két pisztolyukat, egy félautomata gépkarabélyukat és két sörétes puskájukat, meggyilkolva 15 embert és megsebesítve további 21-et. A pisztolyokhoz egy 28-as, egy 32-es és egy 52-es kapacitású tárat használtak, a gépkarabélyhoz tizenhárom darab 10 darabos tárat vittek, és összesen 176-szor lőttek. A mészárlás után mindketten öngyilkosok lettek.

A felsoroltakat leszámítva több eset is van ahol a fentiekhez hasonló körülmények álltak fent, katonai típusokat utánozó fegyverekkel és tárakkal gyilkoltak meg illetve sebesítettek meg ártatlanokat, ezért főleg a Sandy Hook után történteket felerősödtek azok a tiltakozások, hogy civilek számára a hadseregben is használatos "tömegpusztító" fegyverek is szabadon elérhetők, a nagy kapacitású tárakkal egyetemben. Fontosnak emelik ki hogy ellenőrizzék a fegyvertartó egyének hátterét, előéletét, illetve szigorúbb ellenőrzését követelik a például most már interneten is elérhető aukciók meglétét, mivel innen szinte bármilyen átvizsgálás nélkül lehet hozzájutni ismeretlen számú és típusú fegyverhez illetve lőszerhez. Bár azt állítják a fegyvertartást ellenzők, hogy tiszteletben tartják a Második kiegészítést, előrébb helyeznek olyan fundamentális jogokat, melyek véleményük szerint megkérdőjelezik a Második kiegészítés meglétét.

A fegyvertartást helyeslők - önvédelem egy lehetséges diktatúrával szemben

A pro-fegyvertartók tábora jóval szélesebb kör mint az azt ellenzőké, a legnagyobb csoportosulás a National Firearms Society (NRA), mely több mint 5 millió tagot számlál, és sok további szervezettel karöltve további milliókkal lehet számolni. Ez a hatalmas szám a már fentebb említett társadalmi és kulturális gyökerekből ered, ezért jóval nagyobb támogatásnak örvend a pro-fegyverek kezdeményezés. A főleg republikánus támogatottságot élvező oldal a kontra-fegyverjogok szervezeteihez hasonlóan a legtöbb ponton megegyeznek, és a fegyvertartásra úgy tekintenek mint fundamentális jog, mert az önvédelemhez ad jogot, és az élet védelme pedig kötelesség. Ellenzik a nagy kapacitású tárak betiltását, valamint a katonai típusú puskák és gépkarabélyok betiltását, mivel szerintük az ellentétes oldal helytelen, leegyszerűsített szemszögből közelít meg egy komplex problémát, melynek megoldása véleményük szerint nem a tisztességes fegyvertartó állampolgárok "terroristaként bélyegzése" különféle listázások által, illetve legálisan tartott fegyverük elvétele.

Felróják a sajtónak hogy bizonyos híreket "elhallgatnak". A fentebb leírt három tragédia esetében több olyan fontos közös pontot vélnek felfedezni, melyekre nem az a megoldás, ha lecsökkentik a tárkapacitást vagy kiveszik a fegyvereket az emberek kezéből. A legfontosabb, hogy mindegyik lövöldöző valamilyen lelki problémával küzdött, Cho-t (Virginia Tech) mentális betegségekben szenvedett, depressziót, szorongást fedeztek fel nála, valamint furcsa beszédképessége miatt kigúnyolták az iskolában. Korábban felmerült a lehetősége az autizmusnak is, zaklatott két lányt, illetve a képein fegyverekkel pózolva lehetett látni. Adam (Sandy Hook) ugyancsak személyiségi zavarokkal küszködött, autista jellem volt, sőt, ún. Asperger-szindrómában szenvedett ami az autizmusnak egy enyhébb formája. A Columbine középiskola gyilkosai, Harris klinikailag lelkibeteg, Klebold társa pedig depressziós volt. Harris felsőbbrendűségi komplexusa révén irányította Kleboldot.

A másik fontos kapocs az események között az a fegyvertartás jogosságának kérdése. Ugyanis semelyik esetben sem legálisan birtokolt lőfegyverekkel követték el a bűncselekményt, hanem rokonuktól, pl. édesanyjuk révén jutottak a lőfegyverekhez, tehát a szülők súlyos felelőtlenségéről is tanúbizonyság esik, mivel az illegális fegyverviselést törvény tiltja, továbbá a szülőnek kötelessége az általa legálisan vásárolt lőszereket és fegyvereket biztonságosan elzárni avatatlan kezektől. Tehát mind a szülők, mind a tanárok tudták, hogy a fiúk veszélyt jelenthetnek.

A tárkapacitás kérdéséről úgy vélekednek, hogy mivel eleve illegálisan jutnak lőfegyverekhez a bűnözők, egy ilyen jellegű törvény nem akadályozná meg hogy nagyobb kapacitású tárakhoz jussanak a veszélyes elemek, ez csupán a törvénytisztelő állampolgárok kezéből venné ki a nagyobb tárakat, mivel nyílván ők fogják betartani a meghozott törvényeket. Ugyanígy a katonai típusú lőfegyvereknél, egy bűnözőt nem fogja meggátolni egy törvény hogy bármilyen, nem csupán katonai puskához vagy gépkarabélyhoz jusson, egy ilyen szabályozást csak a törvénytisztelők tartanának be, és azzal hogy kiveszik a fegyvereket a kezükből csak egyszerűbbé teszik a bűnözők dolgát, akik egyébként is fegyverekhez jutnak, ha tiltja törvény, ha nem.

Az önvédelemnek a jogát, az élet védelmének a jogát védelmezik, és elmondásuk szerint épp azért van szükség katonai típusú lőfegyverekre, mert ezek a legjobbak önvédelem szempontjából, és a bűnöző is ugyanezt fogja használni, lévén tudatában annak hogy a legjobbal van felszerelkezve.

Állításuk szerint az ellenoldal nem kérdőjelezi meg egy gazella jogát hogy szarvat növesszen és megvédje magát egy leopárd ellen, de mindössze annyit kínálnak fel hogy levágják a gazella szarvait, mint hogy ha könnyebbé teszik a leopárd számára akkor egyszerűen elballag. Ez szerintük őrültség, ha egyszerűbbé tesszük a ragadozó dolgát, az még több ragadozót fog okozni.

Továbbá az önvédelemre társadalmi szempontból tekintenek, mivel valamennyi diktátor hatalomra lépésekor első dolga volt, hogy elvegye a fegyvertartás jogát a köznéptől, ezáltal megfosztva az önvédelemnek a lehetőségétől is. Úgy gondolják, hogy a komolyabb történelmi tragédiák, mint például a holokauszt vagy a kommunista bűnök megakadályozhatók lehettek volna azáltal, ha a népnek lett volna lehetősége megvédeni magát fegyverek révén. Statisztikákra is rámutatnak, hogy ott a legnagyobb a bűnözés mértéke, ahol a legkomolyabb a fegyvertartás korlátozása.

A vita továbbra is tart a két fél között, aminek vége a távoli jövőbe vész, egyelőre nincs megoldás a fegyverek által elkövetett bűncselekményekre, és várat magára az is, hogy a két fél konszenzusra lépjen. Az amerikai fegyvertartás kulturális és társadalmi változása még várat magára.