„Álljon bele a seggembe, úgyis imádom” – közli velem unott erotikával vegyes megvetéssel egy amúgy nem formátlan, fiatal nő, miután elém tolakszik a postán a sorszámkérő automatánál. No, az lenne még a címlapsztori, „Nyilvános análszex egy óbudai postahivatalban”, „Provokálta a szatírt és rajtavesztett”. Pedig még csak súrlódás tényállása sem következik be, úgy látszik, az aurámat érzi. Bánatát csak tetézi, hogy végül mégis én kerülök előbb sorra, mert a csekkbefizetéseknél gyorsabban halad a sor, mint a levélfeladásoknál.
Pink blúz, hidrogén haj, ezüst szájfény, rengő-lógó dekoltázs közeledik az aluljáró egyik kijárata felől. A szemsminkjéig már nem jutok el a sok káprázattól.
Molettnek mondott Szörnyella-hajú, hupikék szemüveges, átlátszó méregzöld blúz az aluljáró másik kijárata felől. Haragra szorított ajkak, lehet, hogy rám is haragszik, pedig még pofát sem vágok látására.
Nemzeti érzelmű, sosemvolt virágkorán túli virágárusnő, akik három naponta daueroltat, miközben folyamatosan gyűjti a pletykákat az éjszakasötétségű egyeuróstól a szalonrasszista kenyeresig. Kétóránként ha betéved valaki a boltjába, lehet, hogy csak fedőtevékenység számára.
Mindezek tetejébe egy gyönyörű zöld levélen egy katicabogár araszolt előttem. Mindig is utáltam ezt az agyonsztárolt hétpettyest….
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
