A torzulások kiváltják „a bennünk lévő állatot” Kiderül, hogy a zene Darwin szabályait követően „fokozatosan fejlődik”
A rock hívei igen sokan vannak, és ma kiderül, mi az egyik ok, amelyek ezt a zenét annyira szerethetővé teszi: a Los Angeles-i egyetem egy kutatása szerint, amely a Biology Letters-ben jelent meg, néhány rock dal tipikus akusztikájának torzulásai, Greg Bryant, az UCLA egyetem kommunikációs docensének szavaival élve „ kihozzák a ...
csavargó hölgy maradj még
míg az éj nem ér véget
csak állomás vagyok utadon
szeretôd nem lehetek
hógyermekkel osztottam ágyam
mikor fegyverrel szolgáltam
hogy az éji fagy keményebb legyen
mindenkit legyilkoltam
haja a tiédhez volt hasonló
de ha álomba merült
mint aranyfüst-lélegzet
sok fürtje fátyolként szétterült
miért állsz oly csendesen
az ajtóm elôtt ott?
utadat régóta járod
lépted hozzám hozott
csavargó hölgy maradj még
míg ...
Piacról jövök haza, alaposan megpakolva, útközben az aluljáróban veszek egy kenyérlángost, megérdemlem, pláne a vásárlás előtt úsztam, gőzöltem is, és még odébb az ebéd. A római romok árnyékában egy még szét nem szedett padra leülök, csendben falatozom.
Idős hölgy közeledik, bevásárló kocsival, helyet csinálok neki, csak nehogy az őszibarackjaimra ráüljön. Köszön, köszöni és választ sem várva belekezd sirámába.
No nem a szegény ...
Mikor a dal elhal
mikor a dal elhal
mikor a dal elhal
üsd le a fényt
a zene örök jóbarát
táncolj ha mersz
a tûzön át
a zene örök jóbarát
míg a vég tör át
törölj ki a feltámadók névsorából
börtön kapjon néhányat a névkártyámból
barátaim vannak ott
a tükörben az arc nem fél
az ablakban a lány még kér
baráti tor a lány kiált
odakint csak rám várt
míg elmerülök
a nagy ...
Még hajdan gyerekkoromban olvastam Defoe Robinsonjában, hogy Péntek kiköpte a sót, és soha nem fogadott el sózott ételt. Ezt gazdája a barbárság enyhe jelének tekintette. Holott Péntek lehet, hogy tudott valamit.
Eltelt éveim nagy részében vadul sóztam mindent: krumplit, zöldséget, kenyeret. A paradicsomot csak sózva tudtam megenni, a zöldhagymát vagy a paprikát belemártogattam a sóba. És akkor még nem szóltam a füstölt húsokról, a rengeteg felvágottról, ...
Az egyik reggel Életem órája 2002. január 1-et mutatott, 17.45-öt. Akkor már egymáséi voltunk, de még nem osztottuk meg a mindennapokban ágyunkat, asztalunkat, sőt, nászunk titok volt ország-világ előtt. Aznap én fiaimmal Sousse-ban, a bazárban vízipipáztam, a srácok már napokkal korábban átestek a tűzkeresztségen, így már rendes adagot kaptak) és valódi tunéziai tevebőr kabátra alkudtunk. Életem pedig ez idő alatt otthon ódába oltotta hamarosan ...
Az volt a tenor- és szopránszaxofonnak, mint Charlie Parker az altnak. Az volt a jazznek, mint Bartók a klasszikus zenének. Nemcsak alapvetően újította meg hangszereinek hangzását, hanem a végletekig tágította a jazz határait, miközben az őse volt azoknak a törekvéseknek is, amelyeket ma "világzenének" hívunk. 1967. július 17-én halt meg John Coltrane.
Az Észak-Karolinából származó "Trane" (1926. szeptember 23-án született) már a 40-es évek második felében ...
lenni
lőtt sebek mögötti
szűz fehér falon fénnyel írt intelemnek
lenni
ezerszínű napfordulók közé
kapaszkodó egyenlőségjelnek
lenni
túlcsordult látóhatárok
örökkévalóságba fogadott lelencének
lenni
kátyúba ragadt lomha időszekér
könnyű-kezű kiemelőjének
lenni
az önmagával számtalanszor
megszorzott és elosztott egynek
lenni
őskövület páncéljából kitörni
várva sokasodó ...
M. barátommal egy havas, késő esti utcán beszélgetünk az aznapi munkáról, és a másnapi ügyeletről. Az utca szüleimére emlékeztet, szokás szerint ilyenkor senki nem jár arrafelé.
Elbúcsúzunk, már éppen fel akarom kínálni M.-nek, hogy hazaviszem, mert kaptam egy új autót (régi sincsen), de elsiet, és nem hallja meg. Beülök egy csodaszép, nagy fekete autóba, talán Volvo, talán más, régen nem követem már a márkákat. Próbálgatom a műszereket, még ...
