Pláza, átláthatatlan folyosók. Egy könyvesboltot keresek, de az szinte eltűnik a sok harsogó butik között.
Hatalmas gyerektömeg érkezik, mintha mindenki, mindenhonnan az én nevemet kiáltozná. Egy idő után már nem érdekel, hogy ki mit kiabál.
Több emeletes hátizsák rajtam, mintha egy ház lenne. Leteszem a földre, de abban a pillanatban ki is borul belőle minden, a gyerekek hatalmas visítással rávetik magukat és szétkapkodják a tartalmát.
Nem emlékszem, miket ...
ahol
a szó nem
köszön vissza
ahol a hang
kilép kiszáradt
medréből és menekül
ahol nem
állít meg a lehajított
rabszolgák szántotta lejtő alja sem
ahol
a Por elvegyül
veled és alattomban eltakar
ahol
megbolondul
az Édenkert iránytűje
ahol
durva dögevők
nyomozzák a felforrt fodrokat
ahol nem
kerülsz közelebb Istenedhez
akkor sem ha felvonszolod Magad a dombtetőre
ahol ellenséged
az ellenfény és a festett-szőke
Fata ...
Nagy piaci pakkokkal érkezem az élelmiszer-áruházba. Nem viszek semmit magammal, leteszem a bejárati pultra, mellette egy félig vak, mozgássérült nő ül, sorsjegyeket árul. Már ismerjük egymást, nem is kell nekem szólnom, hogy figyeljen a cuccomra.
Körülbelül még egyszer annyit pakolok fel.
- Hogy viszi el mindezt? – kérdezi az asszony.
- A két kezemben – mutatom neki, miközben próbálok odaférni a pulthoz.
Nem egyszerű. Két ...
Halogén molylepkék a hőség hatsávos körforgalmában.
Egy mezőn álló, stúdiónak mondott faházba igyekszünk négyen vagy öten, szűkre szabták az időnket, hogy felvegyük végre első lemezünket. Amikor becsengetünk, valaki hatalmas farkaskutyákat ereszt ránk. Kettő engem kap el, fogaik közé kapják mindkét kezemet, de nem harapnak, csupán sakkban tartanak. Így legalább lesz egy alibim arra, hogy miért nem készült el soha az a lemez, amit már 14 évesen ...
A Nyugatot annyira lenyűgözték a keleti blokk atlétikai fegyvertényei, hogy megpróbálta utánozni annak módszereit. Chris Young a kapitalizmus hidegháborús felzárkózási játszmáját elemzi.
Mary Peters egyedülálló volt. Nem azért, mert ő nyerte Nagy-Britannia egyetlen atlétikai aranyát az 1972-es müncheni olimpián. És nem azért, mert 32 évesen érte el ezt a sikert. Hanem azért, mert azzal, hogy egy tizedmásodperccel győzött az ötpróba drámai ...
Szeretem
amint sétál a sivatagban és
nem fél a szomjúságtól
mert eloszlik a hegyek között
de útját el nem veszíti
Szeretem
mert rímek között él
mert a földön alszik
csermelyek karjai között
Szeretem
mert nem fél
a szelek haragjától
sem a hullámok kiáltásától
sem az éjszakák üvöltésétől
Szereti a kikötők magányát
az oázisok csendjét
a hajók indulását
a szavak táncát
Szeretem
mert utazik minden este
s hangjának ...
1. A hódító féreg
(The Conqueror Worm)
Íme áll a bál
cicomás sokaság
ül a nézőtéren s bámulja
remények félelmet játékát
míg a zenekar híven fújja
a szférák muzsikáját
mímesek mély mormogások
istennek álcázott
jövő-menő bábok
mozgatják a színt ide-oda
láthatatlan erő csapdája
hogy e bolond drámát
el ne feledjük
sohasem
egy fantomot száműznek örökre
a tömeg soha el nem csípte
járnak körbe-körbe
ugyanoda visszatérve
...
Fordítsd szemed befelé, s meglátod elméd ezernyi felfedezetlen táját. Járd be őket, ismerd meg belső világegyetemed.
Zen bölcsesség
A költő emlékszik a jövőre
Jean Cocteau
Csak akkor üdvözülünk, hogy újra beszélünk egymással
Jürgen Habermas
A pusztai farkas is sejti, hogy az „ember” nem kész teremtmény, hanem a Szellem kihívása, távoli, áhított és rettegett lehetőség, és hogy a hozzá vezető utat csak apró lépésenként, iszonyatos ...
Tanítványom vizsgájára várunk egy ismeretlen kollégával. Nem találjuk a termet, az összes vizsgázólistát kézírással, fejjel lefelé függesztették ki a bejárat előtti táblára.
Végre rájövünk, hogy melyik lehet a mi termünk és kiderül, hogy tanítványom másnap és máshol vizsgázik. Fel akarom hívni, hogy másnapig nem tudok várni rá, de nincsen meg a telefonszáma. Pedig már többször is beszéltünk, úgy látszik, nem mentettem el.
A kollégával ennek ...
