GNL911

Göbölyös N. László irodalmi alkotásai, esszéi, publicisztikai írásai

A Berlini Fal, a hatalom gyengeségének szimbóluma

east-side-gallery_-image-via-wikipedia.jpg

A világok legjobbikából való menekülés nonszensz, ilyenre csak ostoba vagy rossz szándékú, ellenséges felfogású ember képes. Aki engedély nélkül elhagyta ezt a világot, annak csak nagy sokára, különleges kegyek (amnesztia) révén volt visszaút. Ez a gondolat volt az alapja az egész vasfüggöny-rendszernek. Ezek az emberek, a „disszidensek”,  távozásukkal nemcsak állampolgári jogaikat vesztették el hazájukban, hanem sokszor az életükkel játszottak.

Különösen a Berlini Falnál.

Marcello Flores d’Arcais történész a Fal lebontásának 30. évfordulójára megjelentetett könyvében úgy vélekedik, hogy az már megépítése előtt elkezdett omlani, mivel a város kettéosztása, a németeknek az országon belül szabad közlekedésének megakadályozása a kommunista uralom gyengeségének a jele volt: ilyen lépésekkel tudta csak magát fenntartani.

Az omlás jelei már 1953 júniusában megmutatkoztak a berlini munkások felkelésével, amelyet a megszálló szovjet csapatok levertek. Ezt a dátumot, június 17-én, amikor a felkelés a csúcspontjára ért, Nyugat-Németországban a nemzeti egység napjaként ünnepelték 1990. október 9-ig, a két Németország egyesüléséig.

A berlini felkelés három hónappal azután tört ki, hogy meghalt Joszif Sztálin, aki kialakította a szovjet rendszert, és erős, főleg a hadiiparral alapító gazdaságot teremtett. Ezzel vált lehetővé a nácik felett aratott győzelem a II. világháborúban.

Ez a győzelem, és Sztálin személyisége, aki egy olyan világmozgalom vitathatatlan vezetője volt, amely a világ és az emberiség releváns részét uralta, adták a szovjet blokk erejének két alapvető tényezőjét. E hatalmi rendszer despotikus természetét lehetett igazolni az ellenséges kapitalista környezettel, főleg azok előtt, akik hittek abban, hogy a kommunista államok, bár elkerülhetetlen nehézségekkel, a haladás és az egyenlőség felé mennek.

Sztálin halála azonban megfosztotta a birodalmat vezetőjétől. Az ő személyes karizmája, és általa gyakorolt terror biztosította neki e vezető szerepet, amelynek áldozata volt a lakosságon kívül a vezető politikai osztály is – mutat rá Flores d’Arcais. Az utódok megszabadultak a félelemtől, hogy kegyvesztették válhatnak, úgy gondolták, hogy enyhítenek a szorításon. A Szovjetunió Kommunista Pártja 20. kongresszusán, 1956 februárjában Nyikita Hruscsov képes volt elhatárolódni a nagy vezértől. Új kihívás körvonalazódott: versenyre kelni a Nyugattal békés körülmények között, garantálva egy jobb életszínvonalat a blokk lakosságának.

A számítás hamar hibásnak bizonyult. Ezt igazolták már 1956 őszén a lengyel, majd a magyar események. Lengyelországban kompromisszum jött ugyan létre az autonómiára törekvő helyi kommunisták és  Kreml igényei között, de ez a következő évtizedekben állandóan borotvaélen táncolt, hiszen 1968-ban, 1970-ben a lengyelországi feszültség véres eseményekbe, az 1980-81-es munkáslázadás pedig rendkívüli állapotba. Moszkva, a két ország viszonyát terhelő történelmi sérelmek miatt (a 19. századi lengyel felkelések leverésétől Katynig) óvakodott minden olyan katonai megoldástól, mint amilyen Magyarországon alkalmaztak 1956. november 4-én.

Aztán 1961 augusztusában néhány hét alatt felépítették a II.világháború óta négyhatalmi megszállt övezetként élő Berlint kettéosztó falat, hogy a Német Demokratikus Köztársaságot ne véreztethessék ki, és ne távozzanak a város lakói a nyugati övezeten keresztül az NSZK-ba. A fal a hidegháború leglátványosabb szimbólumává vált. Nyugat-Berlin viszont, amely nemzetközi jogi szempontból nem tartozott az NSZK-hoz, e sajátos enklávé-helyzetétől különleges szellemi sziget lett.

Itt működött az 1948-ban még az amerikaiak által alapított Berlini Szabadegyetem, amely az 68-as diákmozgalom egyik kiinduló pontja volt Rudi Dutschke vezetésével. A városban követtek el merényletet Dutschke ellen 1968- április 11-én, egy évvel korábban pedig itt ölték meg a Reza Pahlavi iráni sah elleni tüntetés során Benno Ohnesorg diákot, és innen indult el a hírhedt Baader-Meinhof-féle terrorista csoport, a Rote Armie Fraktion. Nyugat-Berlinbe nyúlik vissza a „házfoglalók”, a squatterek mozgalma is.

A kelet-nyugati szembenállás egyik legemlékezetesebb pillanata volt, amikor 1963. június 26-án a nyugat-berlini városházán John F.Kennedy amerikai elnök kijelentette: "Ich bin ein Berliner". A főpolgármester pedig az az antifasiszta múltú Willy Brandt volt, aki később nyugatnémet kancellárként az enyhülés egyik zászlóvivője lett.

De a Fal nyugati fele az európai graffiti-művészet bölcsője volt, a 20-as évek hangulatát őrző negyedek vonzották a 70-es, 80-as évek „dekadens” művészeit: éveken át dolgozott itt Lou Reed, David Bowie, majd Nick Cave. A német zene különleges kísérleteinek is teret adott a Tangerine Dreamtől az Einstürzende Neubautenig.

És az sem véletlen, hogy éppen a 70-es években születtek itt a nácizmust megelőző évekről szóló legemlékezetesebb filmek, a Kabaré (Bob Fosse, 1972), a Kígyótojás (1976, Ingmar Bergman), vagy a Just A Gigolo (David Hemmings), éppen Bowie főszereplésével (ebben a filmben állt utoljára kamera elé a város legendája, Marlene Dietrich, az angol énekes-színész felkérésére). És természetesen több ma már klasszikusnak számító kémfilmnek is fontos szereplője volt a Fal: ilyen volt A kém, aki a hidegből jött (1965), vagy a Temetés Berlinben (1966).  

A kettéosztott város hangulatát ragadta meg felejthetetlenül Wim Wenders és Peter Handke Berlin felett az ég (1987) című filmje, alig két évvel a lebontás előtt, majd a Faltól való búcsút remek szatírában örökítette meg a Goodbye, Lenin (1990). És ha már a búcsút említjük: örökre egybeforrt a Pink Floyd remekművével, a The Wall-lal, miután 1990-ben a német egységet is megünneplendő, itt tartották meg a rock-opera koncertelőadását Roger Waters vezetésével, olyan sztárokkal, mint a Scorpions, Sinéad O’Connor vagy Van Morrison.

A 80-as évekre már mindenki előtt világossá vált, hogy szakadék van a szavakban hirdetett szabadság és egyenlőség eszményei, és a valóság között. A Fal fenntartása a rendszer csődjének elismerése volt.

Amikor az 1985-ben hatalomra jutott szovjet vezető, Mihail Gorbacsov megpróbálta megszüntetni a szakadékot az ideálok és a valóság között, az egész rendszer bomlani kezdett. Csakhogy a bürokratizált kollektív gazdaságot nehéz volt megreformálni és a nagyobb szabadság is összeegyeztethetetlen volt az egypártrendszerrel.

www_usnews_com.jpg

A szakadék 1989-ben váratlanul mélyebb lett: a túlfegyverkezés, az afganisztáni háború kudarca miatt meggyengült Szovjetunió már nem tudott és nem is akart beavatkozni a keleti blokk eseményeibe. Ez a körülmény találkozott az egyre erősödő helyi reformtörekvésekkel, amelyek néhány hónap alatt Lengyelországban, Magyarországon, Csehszlovákiában, Bulgáriában és az NDK-ban is meghozta a rendszerváltást. (Románia a táboron belüli különállása miatt más történet, de ugyanabban az évben ért ott is gyászos véget a Ceausescu-klán uralma).  A Fal lebontása 1989. november 9-én, majd a német újraegyesülés olyan gyorsasággal következett be, hogy még a legnagyobb szakértőket, köztük Zbigniew Brzezinski amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóját is meglepte. Az NDK utolsó miniszterelnöke, Hans Modrow később azt állította, hogy „Gorbacsov eladta az NDK-t a Helmut Kohl által ígért segítség fejében”. Flores d’Arcais viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy a kelet-német állam Moszkva kreatúrája volt, tehát azt tehetett vele, amit akart.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://elmehunyor.blog.hu/api/trackback/id/tr4515304930

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

GNL911

Irodalmi, műfordítói, publicisztikai írások, esszék, filmes próbálkozások, bölcsességek és eszmefuttatások.

Friss topikok

Címkék

18+ (39) 1945 (1) 1968 (1) 1969 (1) 1970 (1) 1989 (2) 1991 (1) 1992 (1) 1995 (1) 1996 (1) 1997 (1) 1998 (2) 20.század (4) 20. század (2) 2000 (1) 2018 (1) 21.század (1) 70-es évek (1) 80-as évek (1) 9/11 (1) 90-es évek (1) A.A.Milne (1) abszurd (1) abszurd-szocio (1) afro-amerikai nők (1) Agatha Christie (1) Agrippina (1) agy (1) Alanis Morrisette (1) Alberto Sordi (1) Albert Einstein (2) Alfred Hitchcock (1) Algéria (1) Allen Ginsberg (7) álmok (6) Álmok (3) Álom (1) álom (128) Amedeo Modligliani (1) Amerika (2) amerikai feketék (1) Amosz Oz (1) André Malraux (1) Angelo Roncalli (1) Anglia (13) animáció (1) Anne Frank (1) antiszemitizmus (5) Antoine de Saint-Exupéry (1) Antonio Porta (1) Apocalyptica (1) Arisztotelész (1) arte (1) Art Garfunkel (1) atombomba (2) Auschwitz (5) Ausztrália (4) Ausztria (4) aztékok (1) Balaton (2) ballada (1) Barta Dóra (1) Bartók Béla (1) beat (2) beat-nemzedék (2) Beatles (1) Bécs (1) béke (1) Belgium (1) Belvárosi Színház (1) Berlin (1) Bernáth Zsolt (1) Bessie Smith (1) betegség (1) Billie Holiday (1) Billy Wilder (1) biológia (1) bíró (1) blogregény (1) blues (3) Bob Dylan (11) bölcsesség (1) Bölcsességek (5) Bolero (1) Bonaparte Napóleon (1) bordélyház (1) Boris Vian (3) börleszk (1) Brazília (2) Bródy János (1) Budapest (10) bűntény (1) bűnügy (12) Buster Keaton (1) Carhartt (1) cenzúra (1) Chaplin (1) Charles Baudelaire (1) Charles De Gaulle (1) Charlie Chaplin (1) Christies (1) Cikkek a nagyvilágból (4) cirkusz (1) Clara Royer (1) Cranberries (1) Creed (1) Csehszlovákia (2) Cseh Tamás (1) csendélet (1) csillagászat (1) Damanhur (1) Def Leppard (1) Dél-Amerika (1) diktatúra (1) Dinnyés József (1) divat (2) Djabe (8) Donovan (1) Dream Theater (2) drog (2) Duna (1) e.e.cummings (2) ég (1) Egészség (1) Egon Schiele (1) egyenjogúság (1) Élet (2) élet (2) életkép (1) életmód (1) életrajz (1) Elmeél (10) élmény (8) Élmény (7) élmények (2) élő (1) első világháború (1) El Chapo (1) El Cid (1) emberiség temploma (1) emberi intelligencia (1) emberi kapcsolatok (1) embermentés (3) Emlékek (1) emlékek (22) emlékezés (1) emlékezet (1) én (2) Enya (1) Eric Clapton (1) erkölcs (1) Ernest Hemingway (1) erőszak (1) erotika (6) esszé (17) esszék (8) Észak-Írország (3) Észtország (1) etno-jazz (1) Európa (1) évforduló (16) fák (1) fantázia (4) farkas (1) Federico Fellini (1) fegyverszünet (1) félelem (4) félelmek (2) felfedezések (2) feltalálók (1) féltékenység (1) Ferrari Violetta (1) festészet (3) Fesztbaum Béla (1) film (11) filmzene (1) film noir (1) filoszemitizmus (4) filozófia (5) Finnország (1) fizika (1) földrajz (1) földrengés (1) Fotó (11) fotó (12) Fotók (1) fotóművészet (1) Franciaország (44) Francisco Franco (1) Frankenstein (1) Franz Renggli (1) Frida Kahlo (1) futball (1) Gala (1) Garri Kaszparov (1) gasztró (4) gasztronómia (1) Gasztronómia (1) gazdaság (2) Georges Méliés (1) GGöbölyös N. László (1) Gianluigi Buffon (1) Gideon Greif (1) Göbölyös N. László (336) Godot (1) gondkolkodom (4) gondolatok (3) Gondolkodom (17) gondolkodom (42) Görögország (2) Grateful Dead (1) Greg Lake (1) Grönland (1) Groucho Marx (1) Guillaume Apollinaire (1) Gulli Briem (1) Gustav Klimt (1) gyász (1) gyermek (1) gyilkosok (1) gyilkosság (3) gyógyítás (2) gyógyszer (1) Győr (1) Győri Balett (1) háború (3) Habsburg-birodalom (1) haiku (5) haiku-fűzér (12) haikuk (1) Hair (1) hajléktalanok (2) halak (1) halál (7) Halper László (1) hangosfilm (1) Hanuka (1) harcore punk (1) Hasfelmetsző Jack (1) használati eszközök (1) Hedy Lamarr (1) Henry Rollins (1) Híresség (1) híresség (2) hírességek (4) hírszerzés (1) hírügynökség (1) hit (2) Hitler (3) (1) Hobo (1) Hódmezővásárhely (3) Hofi Géza (1) holokauszt (12) Holokauszt (6) Horn-fok (1) horror (5) Horvátország (1) hősök (1) humor (2) Humphrey Bogart (1) Ian Anderson (1) Ian Curtis (5) II.világháború (9) Illés (1) indián (1) indiánok (2) információ (1) Ingmar Bergman (1) internet. (1) ipar (2) Irak (1) írás (2) Irena Sendler (1) irodalom (259) Írország (4) iskola (1) iszlám (1) Izrael (2) Jack Bruce (1) jack bruce (1) Jack Kerouac (1) Jacques Prévert (1) Jancsó Miklós (1) Jane Austen (1) Janis Joplin (1) Japán (2) járvány (1) jazz (4) Jean Cocteau (1) Jeff Baron (1) Jeruzsálem (1) jezsuiták (1) Jézus Krisztus (1) Jimi Hendrix (5) Jim Morrison (7) Joan Fontaine (1) Joe Cocker (1) jóga (1) Johannes Kepler (1) Johnny Winter (1) John Lennon (5) joint (1) Jom Kipúr (1) Joni Mitchell (1) Joseph Stiglitz (1) jövő (1) Joy Division (1) juke-box (1) Jules Isaac (1) Kanada (52) káosz (1) Karácsony (3) Karthagó (1) kémkedés (1) Kennedy-család (1) Kennedy-gyilkosság (1) Képzelt Riport... (1) képzőművészet (7) kereszténység (4) Kern András (1) kiállítás (3) Kína (4) kincs (1) King Crimson (2) kísértések (1) kocsma (1) kollaboráció (1) Kollázs (6) kollázs (13) kollázsregény (5) kollégium (1) költészet (16) Kolumbia (2) Kolumbusz (1) koncert (3) Kondor Béla (1) Konrád György (4) könyv (12) könyvkiadás (1) Korábbi verseim (9) környezetvédelem (2) koronavirus (1) Koyaanisqatsi (1) közélet (5) középkor (1) közérzet (1) közgazdaságtan (1) közlekedés (1) Közvéleményem (10) krimi (15) kritika (3) kultúra (2) kultúrtörténet (48) Kultúrtörténet (1) Kurír (5) Kurt Gödel (1) kutlúrtörténet (3) kutya (1) Laura Nyro (1) Lawrence Ferlighnetti (2) Lawrence Ferlinghetti (3) lázadás (1) lelkiismeret (1) lemez (6) Lengyelország (3) Leonard Cohen (34) leonard Cohen (2) Leonard Cohen versei és dalai (28) levelek (1) Lev Trockij (1) Litvánia (1) London (2) Loreena McKennit (1) Lou Reed (2) LP (2) Lumiére-fivérek (1) Madách Színház (1) maffia (2) Magellán (2) Magyarorszag (2) Magyarország (96) Magyar Nemzeti Galéria (1) Majnik László (1) Mama képei (21) Mao Ce-tung (1) Marc Chagall (1) Margitsziget (2) Margitsziget. (1) Maria Casarés (1) Mark Sandman (1) Martin Luther King (1) Mary Shelley (1) Másutt (1) matematika (1) Mattei-ügy (1) Matuscsák Tamás (1) Maurice Ravel (1) Mauthausen (1) Max Linder (1) média (20) meditáció (1) Meditációk (1) medve (1) memoár (1) merénylet (2) mese (1) mesterséges intelligencia (1) Metallica (1) Mexikó (1) Michael Caine (1) Michelangelo Antonioni (1) Micimackó (1) mítosz (1) Moby Dick (1) Morphine (1) morpho (1) mozi (52) MTI (3) Müller Péter (1) múlt (2) munkaruha (1) Mussolini (1) művészet (3) Művészet (1) nácizmus (14) nácizmus holokauszt (1) Nagy-Britannia (17) nagy proletár kulturális forradalom (1) napló (4) némafilm (4) Németország (7) New Age (1) New ÍYork (1) New Model Army (1) Nick Cave (5) Nick Drake (1) Nico (1) Nikola Tesla (1) Nirvana (1) nők (2) Normandiai partraszállás (1) Nostradamus (1) novella (2) novellafüzér (3) NSZK (1) nukleáris konfliktus (1) Óbuda (6) Óbudai Társaskör (2) ókor (6) olaj (1) Olaszország (16) olasz konyha (1) olasz western (2) Olivia de Havilland (1) Olof Palme (1) önéletrajz (1) Orbán Viktor (1) ördög (1) Oroszország (3) őrület (1) Oscar Wilde (1) összeesküvés-elmélet (1) Osztrák-Magyar Monarchia (1) P.J.Harvey (1) Palme-gyilkosság (1) pápaság (1) Parma (1) Pasolini (1) Patti Smith (7) Paul Éluard (1) Pészach (1) pete brown (1) Pete Sinfield (1) Philip Glass (2) Pierre Reverdy (3) Pier Paolo Pasolini (1) Pillanatok (5) pillanatok (15) Pink Floyd (1) platánok (1) polgárháború (1) polgárjogi mozgalom (1) politika (6) Portugália (1) Primo Levi (2) Prince (1) próféciák (1) progresszív (1) protest (1) próza (3) pszicho (1) pszichológia (6) Pulp (1) punk (3) purim (1) Purim (1) Putyin (1) R.E.M. (1) Radiohead (1) Ragályi Elemér (1) Ramon Mercader (1) rasszizmus (3) reconquista (1) regény (3) régészet (2) Rejtő Jenő (1) remake (1) rémek (1) rémképek (1) Rettegett Iván (1) Richard Palmer-James (1) Rita-nap (1) Roberto Saviano (2) Robert Desnos (1) Robert Fripp (1) Robert Hunter (1) rock (55) Rock (18) rock-történet (4) rock and roll (1) Rolling Stones (1) Római birodalom (1) Római Birodalom (3) rombolás (1) Roy Harper (3) Rubin Eszter (1) Rudolf Péter (3) Rudolph Valentino (1) sajtó (4) sakk (1) Salinger (1) Salvador Dalí (1) Sándor Pál (1) Saul fia (1) sci-fi (4) Scorpions (1) Seattle (1) Seress Rezső (2) Sergio Leone (2) Séták a sötét oldalon (1) Shakespeare (1) Sidney Lumet (1) Simone Veil (1) Sinéad OConnor (2) sorozatgyilkos (1) Soundgarden (1) Spanyolország (13) spirituálé (1) spirituális (12) sport (4) Sri Lanka (1) Stanley Kubrick (3) Stan és Pan (1) Stefan Zweig (1) Steve Hackett (2) Steve MCurry (1) Stieg Larsson (2) Sting (1) Suzanne Vega (1) Svédország (2) szabadság (2) Szabó Elvira. (1) szado-mazo (3) szakrális zene (1) Szántó T.Gábor (1) szecesszió (1) Székhelyi József (1) szekta (1) Szent Efrém Férfikar (1) szerelem (50) szeretet (1) Szergej Ejzenstejn (1) szeszgyár (1) szex (11) Szicília (1) színek (1) színház (9) Szlovákia (1) szoci (2) szoció (3) szocio (60) szorongás (1) Szovjetunió (4) Sztálin (2) sztárlét (1) sztárvilág (1) Sztehlo Gábor (1) születés (1) születésnap (1) szürreál (2) szürreális (11) szűrreális (1) szürrealizmus (1) SZűrtreáll (2) szűrtreáll (1) Szűrtreáll (9) táj (1) tájkép (10) tánc (3) Táncolnak a kazlak (1) társadalom (15) tea (1) technika (6) tél (1) természet (4) terrorizmus (1) testvérek (1) theme for an imaginary western (1) Therapy? (1) The Cure (1) The Mission (1) Thomas Mann (1) Titanic (1) tojás (1) tömegkultúra (1) Tom Waits (4) Török Ferenc (1) történelem (72) Történelem (5) Tóth Krisztina (1) Totth Benedek (1) Trainspotting (1) Tudomány (1) tudomány (12) túlélő (1) tv (1) Újév (1) újságírás (7) Ulrich Gábor (1) Underground Kiadó (1) ünnep (3) urbanizáció (1) USA (89) utazás (3) üzlet (1) vadászat (1) vallás (7) Van Morrison (1) város (1) Városliget (1) varsói gettó (1) Vas Zoltán (1) Vatikán (2) vers (1) versek (3) Versek 2015 (2) versek 2016 (12) versek 2017 (22) Versek 2018 (12) versek 2019 (8) versek 2020 (10) vészkorszak (1) Victor Hugo (1) vihar (1) vikingek (1) világ (1) világpoénzis (2) világpoézis (73) Világpoézis (57) világzene (2) vilápoézis (1) Vilnius (1) virág (1) vízió (1) world music (3) Yes (1) Zabhegyező (1) Zene (68) zene (7) zsidóság (15) Címkefelhő

https://www.facebook.com/elmehunyor/

süti beállítások módosítása