Várlak hol minden út összefut
egy város közepén
kutatlak, hol elsüllyed a vágy
az óceánok mélyén
Várlak,
átlépek a csenden
mozdulatlan
igazat lelek egy sarkig
tárt ablakban
halálodat játszod egy árnyképben
de bölcsebb nem leszel
a gyilkosok négy sorban állnak
rajtad táncolnak
hideg acéllal
testszaggal megérintenek
hitetlen leszek mígnem
mind elmennek
mindent, mit akartam, megtettem
tiétek most már mindenem
az éjváros közepén
érted jöttem
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
