Keményen dolgoztam mindig,
művészetnek nem neveztem,
Jézust látva, Marxot bújva,
mélabúmat építgettem.
Kis tüzem persze kihunyt,
de a haló szikra fénylett,
mondd el az új messiásnak,
hogy a szív mivé lett.
Nyári csókok köde volt ott,
hol beálltam kétsorosan,
romlott riválissal…