Kis zöld gyertyát gyújtottam
hogy féltékennyé tegyelek
de a szoba megtelt moszkitókkal
megérezték szabad testemet
összeszedtem egy álmatlan éj porát
kicsiny cipődbe beletettem
majd ruhádat, melyben bámult a világ
bevallom, darabokra téptem
Doktornak mutattam szívem
mennem kell felelt erre
aztán receptet írt fel magának
neved szerepelt benne
majd könyvtárába bezárkózott
nászutunk részleteivel
s hallom a nővértől nagyon rosszul áll
és felhagy a rendeléssel
Hallottam egy szentről ki szeretett
magoltam nála egy álló éjjel
intett: a szeretők dolga
leszámolni a törvényekkel
épp csak megfogadtam mit tőle tanultam
s medencébe ölte magát
teste elment de a gyepen lent
lelke hadovált tovább
Egy eszkimó filmet kínált
mit rólad vett fel a minap
szegény ember csak reszketett egyre
ajka ujjai kékre váltak
tán megfagyott mikor a szél pucéran hagyott
se nem lett többé melege
de te a jégverésben állsz szépségesen
hadd lépjek be a fergetegbe
(1967)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.