Ahová ők betették a lábukat, ott fű nem nőtt. Nemcsak egymást tudták osztani, hanem a legváltozatosabb módon voltak képesek lerombolni környezetüket, házakat, hajókat, kocsikat, néha egész utcákat. Fogalommá vált keménykalapjuk, a „kakukktánc” nevű indulójuk, egyikük már-már bosszantó naívsága és legörbült szájú sírása, míg a másik atyáskodó eleganciája, majd kétségbeesett, segélykérő tekintete társa kivédhetetlen akcióinak ...