Minden olyan esemény, jelenség, amelyre nincs logikus, mindenki számára elfogadható magyarázat, vagy úgy tűnik, az illetékesek el akarnak titkolni valamit, melegágya az összeesküvés-elméleteknek.  Jaron Haramban, a leuveni egyetem szociológusa a The Conversation-ben a világjárvány kapcsán fejtette ki nézeteit a konteók mibenlétéről

A koronavírus megjelenésétől kezdve gyanúk sokaságát gerjesztette azzal kapcsolatban, hogy mi történt valójában. Kérdések merültek fel az eredetéről, arról, hogy miképp betegíti meg az embereket, de vitatták a megfékezésére tett intézkedéseket, az állampolgári jogok felfüggesztését, mások összefüggésbe hozták az 5G-vel, sőt, Bill Gates-szel is.

Ezeke a gondolatokat általában egy kalap alá vesszük, mint összeesküvés-elméleteket. Igaz, hogy mind kételkednek a hagyományos vagy hivatalos magyarázatokban, és vannak közös jellemzőik is, nem mind egyformák.

A koronavírusról szóló elméletek sikerének oka ugyanaz: megpróbálják értelmezni a bonyolult, bizonytalan helyzetet, és magyarázatot adhatnak bizonyos tragikus eseményekre. Mivel ezeknek az elméleteknek vannak következményei a való világra, sokan elítélik ezeket és a hatóságoknak a járvány leküzdése mellett ezekkel is szembe kell nézniük.

Az összeesküvés-elméletek általános megítélésében három probléma van: Nem magyarázza meg a motivációikat, sem a lehetségességüket, sem pedig összefüggéseiket a különböző politikai és társadalmi kérdésekkel.

Az összeesküvés-elméletekkel kapcsolatos egysíkú magyarázatok nem tudnak komoly reflektálni azok tartalmára, és arra sem, hogy egyes teóriákat hogyan használnak fel propagandacélokra.

Ezekben az elméletekben nincsen egységes stratégia. Van bennük gyanakvás a tömeges oltás elrendelésével, a vírus eredetével szemben, ellenérzés az uralkodó elittel szemben, geopolitikai inszinuációk, bűnbakokkeresése, kritikák a tünetek és a halálozások zavaros kommunikációja miatt. De nyugtalanságot tükröznek az autoriter kormányok intézkedései miatt, vagy azért, mert a nagy gyógyszer-konszernek beavatkoznak az orvosi kutatásokba.

Figyelembe kell venni azt is, hogy egyes elméleteknek kik a támogatói.

Kezdjük az oltást ellenőrzőkkel. A nyugati világban a támogatók főleg nagyon művelt városi hipsterek. Nem lehet őket azzal elintézni, hogy tudatlanok. Az oltásellenesség át van itatva az emberi testre, egészségre vonatkozó holisztikus, naturalista gondolatokkal, az elternatív gyógymódok igenlésével, a New Age spiritualitásával.

Más eset azé, aki a 9/11 Truth Movement aktivistája. A mozgalmat főleg a geopolitika érdeklik és a kormány tehetetlensége. Nem hiszik a 2001.szeptember 11-ről szóló hivatalos magyarázatot. Vizuális matematikai bizonyítékokat mutatnak be arról, hogy a World Trade Center ikertornyai miért nem omolhattak volna össze a repülőgépektől, szándékos lerombolásukat sugallják. Ezek az aktivisták jártasak a fizikában, az építészetben, a robbanóanyagok működésében, legitimitásukat a kompetenciájukra alapozzák. A hivatalos hazugságokra koncentrálnak. Mint igazi aktivisták, forradalmi változásban reménykednek, amely végez a rendszer struktúráival és a 9/11-ért felelősök hatalmával.

Az összeesküvés-elméletek listáját a végtelenségig lehetne folytatni. Gondoljunk a lapos földben hívőkre, akik kísérleteznek, hogy bebizonyítsák, hogy a Föld nem gömbölyű, hanem egy olyan kupola, mint amilyent a Truman Show-ból ismerünk. A Qanon elmélet követő vezérük, egy anonim Q titkos üzeneteit próbálják megfejteni és apokalipszist jósolnak arra az időre, amikor az elképzelt összeesküvés lelepleződik. Sok közös van bennük a millénium új vallási mozgalmaival.

Ez a rövid összefoglaló is jól mutatja az elméletek sokféleségét és annak fontosságát, hogy külön-külön elemezve ítéljük meg azokat – írta végezetük Jaron Haramban.