Göbölyös N. László irodalmi alkotásai, esszéi, publicisztikai írásai

2019. július 14. 07:34 - Göbölyös N. László

Agatha Christie és Nimrud kincsei

155426487-84bc0215-3c08-40cf-943b-ff1fbcce7764.jpg

A krimikirálynő második élete a régészethez kapcsolódik. Miután elvált első férjétől, 1928-ban Irakba utazott., ahol beleszeretett a régészetbe és Max Mallowan archeológusba, akit segített az ásatásokon.

„Megtaláltuk az asszonyt a gödörben, megtisztították a sártól és egy lepedőn elvitték”. Amikor ezt a mondatot Agatha Christie leírta, nem legújabb regényén dolgozott, egy márvány álarcért lelkesedett, amelyet a Nimrudi Mona Lisának neveztek el.  1952-ben találták meg Irak régi fővárosában, Kalahban, ameyet ma Nimrudként ismerünk. Ebben az expedícióban is Mallowannal közösen vettek részt.

Agatha Christie, aki élete folyamán 66 detektívregényt írt, Agatha Mary Clarissa Miller néven született 1890. szeptember 15-én. Első férje, Archie Christie katonatiszt volt, majd vállalkozó lett. Agatha 1926-ban jött rá, hogy férje megcsalja és ez annyira sokkolta, hogy idegösszeroppanást kapott és elhagyta otthonát. A rendőrség több mint egy hét után találta meg egy szállodában. Az esetből film is készült, a főszerepet Vanessa Redgrave játszotta.

Agatha két évvel később hivatalosan elvált. A 39 éves írónő tervbe vett egy magányos utazást, hogy magához térjen. Nyugat-Indiába készült, de két nappal az utazás előtt találkozott egy ismerős házaspárral, akik Bagdadból tértek haza. Ők csodákat meséltek a Közel-Keletről, Moszulról, Bászráról, az antik Úr romjairól, Leonard Woolley felfedezéseiről. Ennek hatására az írónő megváltoztatta úticélját.

155426173-214b40a2-6652-4d12-be03-dd8b0886a508.jpg

A bagdadi angolok lelkesen fogadták, sok meghívást kapott, de untatta a bridzs, a tenisz, a krikett és pár nap múlva Urba utazott. Úr a sumér királyok fővárosa volt a Kr.e. 3. évezredtől.

Látogatása során találkozott Max Mallowannal, Wolley asszisztensével. Annak ellenére, hogy a férfi 13 évvel fiatalabb volt nála, egymásba szerettek és fél év múlva összeházasodtak.  Ettől kezdve a II.világháború éveit leszámítva az írónő hosszú időszakokat töltött férjével a szíriai és iraki ásatásokon. Részt vett leletek restaurálásában, leltározásukban, lefényképezésükben. Közben írt is, regényeibe beleszőtte új élményeit.

1934-ben, amikor Moszulban találtak rá egy Kr.e 6. évezredi településre, született meg a Gyilkosság az Orient Expresszen. Ebben azok az utazások ihlették meg, amelyeket a Bagdadba vezető vonaton sokszor megtett.

1930 és 1940 között a házaspár pályája csúcsára ért: Mallowan az ásatások irányítója lett, az asszony pedig ontotta a regényeket. Ezekben az években született két klasszikus, a Gyilkosság Mezopotámiában és a Halál a Níluson.  Mallowan irányítása alatt találtak a szíriai Sagar Bazar-i ásatásban bronzkori ékírásos táblákat.

Agatha Christie emlékirataiban feljegyezte, hogy férje, aki 1932-ben elvitte Nimrudba, bevallotta neki, hogy leghőbb vágya az ásatásokat vezetni, mert meg volt győződve róla, hogy olyan gazdag leletekben, mint Tutankhamon sírja. Álma 1949-ben vált valósággá.

Nimrud varázsának egy része abban van, hogy kapcsolatban áll a Bibliával. Kr.e. 9 században Asszíria katonai fővárosa volt, a híres, de brutális  II:Asszurbanipal uralma alatt, akit a Biblia úgy jellemez, mint „hatalmas vadászt Isten előtt” és ő építette fel Ninivét. (Mózes I.10.8-12).

Az 50-es években Nimrud az írónő második otthona volt. Akkor már 45 regénye jelent meg. A misszió házában kapott egy kis szobát, ahol írhatott.  Mallowan az uralkodó és utódai nagy palotáit kereste. A leletek között volt egy több ezer darabból álló elefántcsont gyűjtemény. A Kr.e. 9-8. századból származó kis szobrok és táblák Mezopotámia északi részében, Főnicia partjainál dolgozó műhelyekben készültek. Egy részükről feltételezték, hogy hadisarcként kerültek oda a legyőzött országokból, más részük pedig hadizsákmányként.

155426099-b9509afe-3747-4c81-a622-be97e6371ccc.jpg

Sok elefántcsont tárgyon voltak eredetileg féldrága kövek és aranylemez borítások. A vésetek figuratív jeleneteket, geometrikus  formákat, növényeket ábrázoltak. A maguk korában bútorokat, hajókat, királyi hintókat, harci szekereket díszítettek. Ma a londoni British Museumban és a világ számos múzeumában lehet gyönyörködni bennük.

„Sokat én tisztítottam meg. Mint egy profinak, nekem is megvoltak a kedvenc eszközeim: egy narancsfa ága, egy nagyon vékony kötőtű, egy arckrém, amellyel mindennél jobban meg lehetett tisztítani a réseket az elefántcsont károsítása nélkül” – írta emlékirataiban Agatha Christie.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://elmehunyor.blog.hu/api/trackback/id/tr5614941888

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Göbölyös N. László irodalmi alkotásai, esszéi, publicisztikai írásai