Egy 25 éves fiatalember követte a tettest a lépcsősor tetejéig, de ott elvesztette szem elől. Egy negyedórával később találkozott egy párral, amely fél perccel korábban látott egy rohanó embert.
A gyilkosságot követő reggel jelentkezett a rendőrségen egy portréfestőnő, aki előző este látott egy ember, akinek külseje megfelelt a gyilkosról leírtaknak. Sietős volt az útja, de amikor meglátta a nőt, pár pillanatra megtorpant. A művésznő jól meg tudta nézni, és amikor hazatérve meghallotta a rádióban a gyilkosságról szóló hírt, lerajzolta. A rajzot a rendőrség a körözésre kiadott kép alapjaként használta fel.
Ezt a négy tanút hitelesnek tekintette a rendőrség. Az ötödik tanú egy taxis volt, aki várakozás közben látott futni és egy kék vagy zöld Passatba beugrani egy embert. A kocsi gyorsan elrobogott, láthatóan őt várta. De az ő tanúvallomásában több homályos pont is volt. Azt állította, hogy mindez 10-15 perccel a gyilkosság után történt, de a hely, ahol várakozott, a gyilkosság helyszínétől alig 3-4 percre van. A Passatot azért keresték.
„Az eddig letisztult tények alapján a rendőrség azt feltételezi, hogy kivégzésről van szó, amelyet több ember aprólékosan megtervezett – írta Larsson – arról azonban hivatalosan nem nyilatkoznak, hogy milyen csoportra vagy személyre gondolnak.
Az első, makacsul visszatérő kérdés: mi történt volna, ha a miniszterelnök nem gyalog indul haza, hanem a fiával együtt metróval és nem lett volna ott a gyilkosságra kiszemelt helyen? A gyilkosnak el kellett volna halasztania tették, hacsak nem készültek eleve egy másik tervvel.
Ennél is gyilkosságnál is jelentkeztek a szokásos mitománok, akik magukra vállalták a tettet. A szervezetek között, amelyek megszólaltak az ügyben, minden színezet megtalálható az usztasáktól a neonácikig, de egyiket sem lehet igazán komolyan venni.”
A merénylet éjszakáját kezdve több napig lezárták a svéd repülőtereket, szigorúan ellenőrizték a határokat, átvizsgálták a hajókat.
Három nap múlva letartóztattak és kihallgattak egy rendőrt. Azzal gyanúsították, hogy köze van a gyilkossághoz. Szélsőjobboldali nézeteiről volt ismert, valamint arról, hogy szolgálaton kívül is fegyverrel jár, és nem volt hihető alibije. Két nap múlva azonban szabadon engedték.
Tíz nap múlva egy másik férfit tartóztattak le, a 32 éves Victor Gunnarssont, aki tagja volt az Európai Munkáspárt nevű szélsőjobboldali szervezetnek. Nagy fogásnak látszott, a rendőrség be is jelentette, hogy megtalálta a tettest. Gunnarssonról tudott volt, hogy gyűlölte Palmét, többször mondogatta nyilvánosan, hogy le kellene lőni. A gyilkosság idején a közelben volt, egyes források szerint ott volt ugyanabban a moziban, ahová Palme családjával ment. ő maga nem tudta megmondani, hogy pontosan hol tartózkodott és összevissza hazudozott. Volt egy olyan sapkája, és dzsekije, mint amilyent a tanúk leírtak. Jól tudott bánni a lőfegyverrel és több magánügynökség alkalmazta biztonsági őrnek. Egy tanú azonosította azzal az emberrel, aki a lövés után próbált megállítani egy autót a helyszín közelében. Látták bemenni egy moziba 10-12 perccel a lövés után, amikor a film már fél órája elkezdődött. Ismert volt, hogy kapcsolatban állt egy nem azonosított szélsőjobboldali szervezettel, amelynek székhelye Kaliforniában volt, és ő maga is többször járt ott.
A rendőrség figyelme 24 óra leforgása alatt az Európai Munkáspártra koncentrálódott, majd szabadon engedték Gunnarssont is, mert az a tanú, aki látta, amikor meg akart állítani egy autót, elbizonytalanodott.
„A jelenlegi állás: van egy meggyilkolt miniszterelnökünk és egy nyom nélkül eltűnt gyilkosunk.
A különböző feltételezések között van egy dél-afrikai szál: a Palme-bizottság kampányt indított olyan fegyverkereskedők ellen, akik az apartheid-rezsimmel kötöttek üzleteket. A másik szál a PKK kurd párt, amely az utóbbi két év alatt legalább 3 politikai gyilkosságot követett el Svédországban. Célpontjaik eddig a párton belüli „árulók” voltak. Miért terelődik most mégis rájuk a gyanú? Mert Stockholmban a székhelyük abban az utcában van, ahol a gyilkos eltűnt” – írta Larsson. Ez utóbbi elméletet az író ostobaságnak tartotta: minek menekülne a gyilkos a tett színhelyének közelében lévő őt megbízó párt házába?
Stieg Larsson levele végén közli a címzettel, hogy telefonál, ha valami újabb fordulat következik be. Mindenesetre csatoltan küldi Gunnarsson fényképét azzal a megjegyzéssel, hogy a férfi ügyvédje azzal fenyegetőzik: beperli azokat a külföldi lapokat, amelyek a fotót közzéteszik.
Olof Palme gyilkosát azóta sem sikerült kézre keríteni….
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
morph on deer 2019.06.15. 12:00:10
Nemrég meghalt ugyan, ha jól tudom, de még mindig nem egyértelmű a szerepe a történetben.