Göbölyös N. László irodalmi alkotásai, esszéi, publicisztikai írásai

2018. november 18. 07:19 - Göbölyös N. László

Bolondériák boldogabb és boldogtalanabb korokban

46369327_217977592289459_9182065876080263168_n.jpg

A divat, a hajviseletek, a társasélet, az ezekkel összefüggő művészet és nem utolsó sorban erkölcsi felfogás mindig külön világot jelentettek, akár boldog, akár boldogtalanabb volt az a kor, amelyben megszülettek. Hol csodálták, hol irigyelték, hol gúnyolták, vagy éppen szelíd mosollyal figyelték hóbortjait. Távlatokban pedig mindegyik egyfajta nosztalgiát ébreszt az emberben – vagy a saját fiatalságunkat, vagy a szülők, nagyszülők meséit, régi filmeket, kissé nyávogó-recsegő hanglemezeket idézhetünk fel.

46350770_1905827182849896_2577864685596442624_n.jpg

Számunkra erről szólt A csábítás fegyvere című kiállítás a Kieselbach Galériában, amely az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó évtizedeitől („boldog békeidők”) az I. világháború után rövidhajú, fűzőktől megszabadult „garçonne-okon”  át egészen az 1980-as évekig  festmények, vetítések, interaktív archív fotók segítségével keresztmetszetet adott szépségideálokról, ruha- és kalapviseletekről, és ezek művészi megközelítésének fejlődésétől a századforduló Budapestre is begyűrűző szecessziójától és posztimpresszionizmusától a magyar pop-artig. A szervezők még egy olyan ritka történelmi szellemjárásra is vállalkoztak, hogy az egyik teremben egy-egy nagy méterű portré összehozták a zivataros újkori magyar történelem három kulcsfiguráját: Ferenc József császárt, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzót és Rákosi Mátyást, Sztálin elvtárs legjobb magyar tanítványát – ez utóbbit ráadásul nem egy harmadrangú tehetség, hanem Pór Bertalan, a 20-as évek radikális festőcsoportjának, a „Nyolcaknak” egyike festette meg 1952-ben, országos ünneppé avanzsált 60. születésnapjára.

46414530_314974749343669_727050092476891136_n.jpg

A kiállítás nagy értéke, hogy ritkán látható nagyszerű alkotók képeivel szembesülhettünk.  Láthattuk például gróf Battyányi Gyula különleges hatású, árnyék-szerűen égbe nyúló alakjait (van, aki azzal magyarázza, hogy a festő maga is két méter körüli ember volt), Faragó Géza Álarcosbáljának karitatúra-szerű arcai Toulouse-Lautrec világára emlékeztettek, feltűnt Vaszary János néhány hangulatos festménye, Perlmutter Izsák néhány zsánerképén lehetetlen nem felfedezni Renoir hatását, miként Góth Imre Art-Deco szépsége is közel áll Gustav Klimt világához, bár nála sokkal egyszerűbben, letisztultabban jelentkezik a szecesszió hatása.

46479891_1026102974263223_1898765068300976128_n.jpg

Hozzánk korban és ízlésvilágban mindenképpen Czene Béla állt, aki a 70-es, 80-as évek hangulatát hozta vissza, amelyben mi is felnőttünk. Az ő képei jól illusztrálták a termében elhelyezett nagyméterű korabeli divatfotók, és az a fekete-fehér, vidám hangulatú dokumentumfilm, amely azt a tévhitet igyekezett cáfolni, hogy a Kádár-korszak a „szürkeségről” szólt.

46445858_251862708801109_4361189953628012544_n.jpg

 

A Kieselbach Galéria kiállításának rendezőit dicséri, hogy nemcsak tematikában volt nagyon jól követhető a tárlat, hanem a képek térkihasználása,  megfelelően levegős elhelyezése és megvilágítása is kitűnően szolgálta a látványt.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://elmehunyor.blog.hu/api/trackback/id/tr6114377177

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Göbölyös N. László irodalmi alkotásai, esszéi, publicisztikai írásai