Göbölyös N. László irodalmi alkotásai, esszéi, publicisztikai írásai

2018. február 17. 06:22 - Göbölyös N. László

A technológia egyénileg butít bennünket, de együtt okosabbak leszünk

motherboard-1_0.jpg

Nyernek-e vagy veszítenek szellemi képességeink a modern technológiától? Igen is, meg nem is – vélekedik egy amerikai történész.

Jonathan Coopersmith, a texasi egyetem professzora, aki a The Conversation brit népszerű-tudományos portálon közölte cikkét, azzal a példával indít, hogy a technológia fejlődésével mennyivel könnyebb ma egy rendezőnek filmet készítenie, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Nem kell foglalkoznia egy sor technikai részlettel, az okostelefon programozói megteszik ezt a helyette, neki pedig csak a lényegre kell koncentrálnia.

„A technológia többre tett képessé bennünket, ugyanakkor kevesebbet értünk abból, amit csinálunk, és jobban függünk másoktól. Ez nem új tendencia, hanem része a technológia történetének. Az utóbbi évtizedekben azonban három nagy változás gyorsította fel ezt a folyamatot: a szakosodás, a szakértelemnek a technológiai eszközökre való átruházása, és az, hogy sokkal többen jutnak hozzá ezekhez a szakértelmekhez, mint régen és sokkal könnyebben tudják őket használni.

A szakosodás lehetővé teszi, hogy többet tudjunk egy bizonyos területen, viszont más területeken jobban rászorulunk a másik tudására. De ezt már Adam Smith is megírta 1776-ban A nemzetek gazdaságában. Ez azonban végülis mindenkinek kedvez.

A szakosodásnak vannak erkölcsi és gyakorlati következményei. A szakképzett emberek könnyebben találnak munkát és jobban is keresnek, mint a szakképzetlenek. Az egyik oka, amiért az Egyesült Államok győzött a II.világháborúban, hogy a hadügyminisztérium nem küldött a frontra bizonyos szakmunkásokat, mérnököket, kutatókat, hanem otthon dolgoztatta őket, ahol többet tehettek a győzelem érdekében.

A „blackboxing”, azaz egy gép felruházása emberi szakértelemmel, lehetővé teszi az embernek, hogy pillanatok alatt megmérje a vérnyomását, anélkül, hogy tudnia kellene, ezzel időt, erőfeszítést takarít meg. A gépkocsi használatához is elég, hogy vezetni tudjunk, nem feltétlenül szükséges ismerni a sebességváltás technikai fortélyait ismerni. A „blackbox” technológiák tömeges gyártása kiterjedt használatukat eredményezi és ez növeli hatásukat.

Egyre inkább függünk egymástól, különösen a városlakók, akik olyan hatalmas struktúráktól függnek, amelyek nagy része átláthatatlan számukra, mint amelyek például a villanyáramot szolgáltatják.”

A túlzott specializálódásnak azonban megvannak a maga veszélyei is – figyelmeztet a professzor. A technológiától való függés negatív következményekkel jár, ha ezek valamilyen okból nem működnek. Lewis Dartnell A tudás című könyvében ír le egy apokalipszis utáni helyzetet. Nyilván ezt vette figyelembe az amerikai tengerészeti akadémia is, amikor bevezette, hogy tisztjei újra tanuljanak meg szextánssal is hajót irányítani a cybertámadások kivédésére, amelyek megzavarhatják a GPS-eket.

Jonathan Coopersmith úgy véli, hogy túlélésünk megkönnyítésére tanácsos lenne legalább az alapismereteket megszerezni fontosabb eszközeink működésére vonatkozóan és ebben nagy segítséget adhat az internet is.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://elmehunyor.blog.hu/api/trackback/id/tr6913670332

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Göbölyös N. László irodalmi alkotásai, esszéi, publicisztikai írásai