Göbölyös N. László irodalmi alkotásai, esszéi, publicisztikai írásai

2017. november 15. 05:33 - Göbölyös N. László

Sci-fi, a párhuzamos világ vonzása

amazing_stories_april_1926_volume_1_number_1.jpg

A science-fiction több mint 100 éve létezik, és hat az életünkre. A fantázia szüleménye, mégis támaszkodik bizonyos tudományos megvalósíthatóságra és új perspektívában vizsgálja az emberi társadalmat.

A műfaj történetének néhány fordulópontját idézzük fel a Corriere della Sera segítségével.

Hogyan született a sci-fi? Vissza lehet menni egészen Mary Shelley Frankensteinét, amelyet 1818-ban írt, Jules Verne regényeit, hiszen az olyan művek, mint a Nemo kapitány, a Rejtelmes sziget, a Hódító Robur, Az utazás a Föld középpontjába, sőt, még a Várkastély a kárpátokban is megelőlegezték a jövő technikai csodáit a tengeralattjárótól a videóig. Nem is szólva Herbert George Wells-ről, akit egyenesen a „science-fiction Shakespeare-ként” emleget ma a szakirodalom olyan művei után, mint a Világok harca, Az időgép, a dr. Moreau szigete és a Láthatatlan ember. De mindenképpen meg kell jegyezni 1926. április 5-ét: akkor jelent meg az Egyesült Államokban az első sci-fi magazin, Amazing Stories címmel, Hugo Gernsbach irányításával. Ez a maga nemében az első, amely méltó az irodalmi rangra, megtalálta a helyét a tömegkultúrában, képes volt elemezni tudományos, szociológiai és pszichológiai szempontból, azokat a változásokat, amelyeket a tudomány és a technológia hozott.

1024px-vingtmillelieue00vern_orig_0131_1_detail.jpg

Az első fekete-fehér némafilmekben a jövő esztétikai hatását a divaton keresztül mutatták be. A ruhaanyagot Tuthamkhamon fáraó sírjában talált geometriai ábrák díszítették. A jövő alternatív világa is hamar megjelent a moziban, ennek klasszikusa Fritz Lang 1927-ben készült Metropolisa, majd két évvel később készült Nő a Holdon. A Metropolis a mai napig óriási hatást gyakorol a populáris kultúrára, elég csak a Queen 80-as évekbeli Radio Ga-ga klipjeire gondolni, vagy a Giorgio Moroden-féle „színes” változatra, de még Alan Parker Pink Floyd-filmjének, a Falnak is több képsora, beállítása egyértelműen Lang alkotására utal. A Metropolis-kultuszhoz egy adalék: eredeti plakátja, amelyet Heinz Schulz-Neudamm tervezett, 2000-ben 358 ezer dollárért kelt el.  A Nő a holdon utóélete is érdekes: a filmben, amelyben először hangzik el a rakéta indítását szolgáló visszaszámlálása, mint feszültségfokozó elem, szakértőként közreműködött Hermann Oberth, kora egyik legkiválóbb rakétatudósa. Az ő tanítványa volt Werner von Braun, aki a nácik irányítható rakétáinak, a V-1-nek és a V-2-nek volt tervezője, a II. világháború után pedig az amerikai űrprogram vezetője. Lang filmjét pedig 1933-ban éppen azért tiltották be, mert a benne bemutatott rakétatechnikát használták fel a V rakétákhoz.

Irodalmi esemény 1932-ben Aldous Huxley Szép új világ című regénye, amely megelőlegezi a reprodukciós technológiák fejlődését, az eugenetikát, az agykontrollt, mint a társadalom ellenőrzését szolgáló modell elemeit. Közismert történet, hogy miként keltett pánikot 1938 októberében, Halloween előestéjén Orson Welles, amikor a CBS-ben rádiójátékot készített a Világok harcából.

A sci-fi aranykorát a 40-es években élte. Ekkor adták ki a Slant, Alfred Elront von Vogt regényét, amelyben olyan jövőt feltételeznek, amelyben telepatikus emberek élnek antennákkal a fejükben. 1949-ben George Orwell jósolta meg az atom utáni világot a mindenkit figyelő Nagy Testvérrel. Regénye ihleti a 80-as években az Apple első számítógépének reklámját, majd az ezredforduló első nemzetközi karriert befutó valóság-show-ját, a Big Brothert. Orwell után alig négy évvel jelent meg a nem kevésbé hátborzongató Fahrenheit 451, Ray Bradbury regénye, amelyben a jövő társadalmának urai üldöznek minden szabad tudást, mindenekelőtt a könyveket. A műből 10 évvel később készített ugyancsak maradandó értékű filmet François Truffaut.

 

Az 50-es évek elején, még mielőtt megindult az űrverseny az Egyesült Államok és a Szovjetunió között, megjelent Isaac Asimov Az alapítvány című regényének első hét kötete, amely számos utódát megihlette. 1952-ben a japán Astroboy című képregényt 100 ezer példányban adták el, tíz évvel később rajzfilm-sorozat készült belőle.   A műfaj elismerését jelezte, hogy 1953-ban Oscar-díjat nyert a különleges effektusok kategóriában a Világok harca filmváltozata. 1954-ben készült el Japánban az első Godzilla-film. 1956-ban a Tiltott bolygóban Anne Francis olyan, Helen Rose által tervezett miniszoknyát viselt, amilyennel Mary Quant csak tíz évvel később jött elő, de még akkor is botrányt okozott. A filmben szereplő Robby robot pedig az addigi legdrágább filmbeli eszköznek számított a maga korában.

A sc-fi a design-ban is éreztetni kezdte hatását. Anne Jacobsen olyan étkészletet tervezett 1957-ben a koppenhágai SAS Royal étterem számára, hogy azt 11 évvel később a 2001: Űrodüsszeia filmben is felhasználták.

barbie.jpg

A 60-as évek a valósággá vált sci-fivel, Jurij Gagarinnal kezdődtek, Valentyina Tyereskovával folytatódtak, majd Neil Armstrong és Buzz Aldrin holdraszállásával értek véget. A műfaj a brit újhullámnak köszönhetően új irányt vett, a nő központi szerepet kapott. 1965-ben Barbie baba Miss Astronaut lett a Mattel alapítója, Ruth Handler ötletére. 1966-tól az Űrszekerek sorozatban az űrhajósoknők szintén minit hordtak. 1968-ban a Barbarellában Jane Fonda Paco Rabanne merész, bakelitből, PVC-ből készített űröltözéket viselt. Megszületett az űrdivat: trapéz ruhák, vinil dzsekik, minibbnél minibb szoknyák, fehér, résnyi lencsés szemüvegek. André Courréges az első holdraszállásból vett ihletet. Elkészült a Galaxy I. fotel, performált aluminiumból, az Eclipse lámpa, a Globe szék.

1968-ban jelenik meg Philip K. Dick Android-vadászat című regénye, amely a Szárnyas fejvadászt ihleti, valamint Stanley Kubrick a maga nemében azóta is felülmúlhatatlan 2001: Űrodüsszeiája, Arthur C. Clarke regényének filmes megjelenítése, amelynek ruhaterveit Hardy Amies készítette. E film előtt is tisztelgett David Bowie egy évvel később megjelent albuma, a Space Oddity, amelyet a mai napig egyik legjobb munkájának tekintenek.

A sci-fi irodalomban előtérbe kerültek a feminizmus, a nemek és fajok témái (ugyancsak 1968-as a Pierre Boulle regénye nyomán készült Franklin Schaeffer-film, A majmok bolygója). 1973-ban megszületett az „űr-rock” klasszikusa, a Pink Floyd The Dark Side On The Moon című albuma, de sokan kalandoztak el ebbe az irányba Vangelistól a Tangerine Dreamig, a Hawkwindtől az Omegáig. A cambridge-i zenekar kezdettől fogva érdeklődött a téma iránt, már első, 1967-es lemezükön, a The Piper At The Gates of Dawn-non hallható avantgárd zenedarabjuk, az Interstellar Overdrive. Mellesleg Kubrick először a Piknk Floyd-ot szerette volna felkérni a filmzenére, és ez ugyan akkor nem valósult meg, a YouTube azonban mégis összehozta őket: napjainkban a film több jelenete látható híres Floyd-darabokkal összevágva...

 

 

1972-ben jelent meg a Pulsar digitális karóra, amit szintén az Űrodüsszeiához terveztek eredetileg. 1977-ben pedig elindult a Csillagok háborúja-saga, amely azonban sokkal inkább a mese, a kalandfilm (és a megabiznisz) kategóriájába tartozik, mint sci-fi-ébe…

Közben a „szovjet zónában” is születtek maradandó filmalkotások, mindenekelőtt Andrej Tarkovszkij jóvoltából, aki 1972-ben a Stanislaw Lem művei alapján készült Solaris-szal, majd a Sztalkerrel (1979) írta be magát a műfaj történetébe.

Miután az amerikaiak fellőtték az első űrsiklót, majd létrejött a szovjet Mir-űrállomás, a kozmosz már nem annyira izgatta a sci-fi írókat és rendezőket. A fordulatot éppen a Szárnyas fejvadász jelezte 1982-ben a cíberpunk irányába és ugyanebben az évben a Tron című film volt az első, amely virtuális valóságra fókuszált a számítógépes grafika igénybe vételével. Innen jutott el a sci-fi az 1999-es Matrix-ig, amelyről manapság egyre többen mondják, hogy „profetikus erejű…”. Ne úgy legyen…

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://elmehunyor.blog.hu/api/trackback/id/tr913172490

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Göbölyös N. László irodalmi alkotásai, esszéi, publicisztikai írásai